Növénynév.hu

Névjavaslatok

A táblázat a Kárpát-medence hajtásos flórájára vonatkozó néhány névjavaslatot foglal össze. Az első oszlopban a fajok tudományos neve, majd a következőben az általunk javasolt magyar név szerepel. Ezt követően az egyéb, a szakirodalomban többé-kevésbé rendszeresen előforduló névváltozatokat tüntettük fel. A táblázat következő oszlopában a javasolt magyar név forrása szerepel. A hivatkozások – természetesen – nem törekedhetnek teljességre. Az itt szereplő források az adott névváltozatot nemcsak társnévként említik meg, hanem első helyen hozzák (a kivételeknél ezt külön jelezzük). Végül minden javaslatnál egy rövid indoklás is olvasható. A fajok sorrendje alapvetően Simon (2002) munkáját követi.

Tudományos név	Javasolt magyar név	Egyéb magyar név	A javasolt magyar név forrása	Indoklás
*Paeonia* *banatica*	bánsági bazsarózsa	„bánáti bazsarózsa” mellett/helyett	Priszter 1998, Bagi 2008, Király 2009	A faji jelzőt adó helynév magyaros alakja: „Bánság”.
*Nigella* *arvensis*	mezei katicavirág	„kandilla” mellett, „mezei kandilla”, „vetési katicavirág” helyett	Priszter 1998, „vetési katicavirág”: Ujvárosi 1951, 1957, 1973, „katiczavirág”, társnévként: Wagner 1903	Magyarosabb hangzású, használható névváltozat.
*Ranunculus* *strigulosus*	mocsári boglárka	„merevszőrű boglárka”, „széleslevelű boglárka” és „Steven-boglárka” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Egyszerűbb, használhatóbb név.
*Thalictrum* *simplex* subsp. galioides	galajborkóró	„galajszerű borkóró” és „galajképű virnánc” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Egyszerűbb, rövidebb névalak.
*Nuphar* *lutea*	sárga vízitök	„tavirózsa” mellett/helyett, „sárga tavirózsa” helyett	Wagner 1903, Priszter 1998, Király 2009	A „tavirózsa” név a „tündérrózsa” (Nymphaea) nemzetségnévvel való téveszthetőség miatt kevésbé szerencsés.
*Potentilla* *palustris*	tőzegpimpó	„tőzegeper” mellett	Király 2009	A növény mai rendszertani besorolását inkább kifejező név.
*Potentilla* *erecta*	vérontó pimpó	„vérontófű” mellett, „vérontófű pimpó” helyett	Wagner 1903, Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998	A növény mai rendszertani besorolását inkább kifejező név.
*Agrimonia eupatoria*	patikapárlófű	„közönséges párlófű” mellett/helyett	Csathó és mtsai. 2009, társnévként: Csapody – Priszter 1966, Rácz 2010	Rövidebb és sokkal egyedibb, a növény gyógyhatására is utaló faji jelző.
*Sanguisorba minor*	csabaíre	„csabaíre-vérfű” helyett	Priszter 1998, Simon 2002, Király 2009	A kettős nevezéktan alkalmazása ebben az esetben kissé erőltetett.
*Rosa subcollina*	mezsgyerózsa		Csathó és mtsai. 2011	A név a fajcsoport egyik jellegzetes élőhelyére utal (vö. még: „gyepűrózsa”). (A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt.)
*Corothamnus procumbens*	rekettyezanót	„sziklai zanót” helyett/mellett, „(elfekvő) sziklai-zanót” helyett	Csathó és mtsai. 2011	A faj külön nemzetségbe való átsorolását is kifejező, találó név.
*Chamaecytisus*	zanót	„törpezanót” helyett	Simon 2002, Csathó és mtsai. 2009	A korábbi Cytisus nemzetség felbontása után a „zanót” nevet legcélszerűbb a Chamaecytisus nemzetségre használni.
*Chamaecytisus rochelii*	szörényi zanót	„Rochel-zanót” mellett/helyett, „Rochel-törpezanót” helyett	Csathó és mtsai. 2009	Magyarosabb hangzású és szerkezetű név.
*Chamaecytisus virescens*	halvány zanót	„zöldellő törpezanót” helyett	Csathó és mtsai. 2009, „Halovány Zanót”: Simonkai (1893)	Egyszerűbb, találóbb név.
*Medicago monspeliaca*	francia lucerna	„francia lepkeszeg” helyett	Király 2009	A növény mai rendszertani besorolásának megfelelő név.
*Trifolium lupinaster*	csillagfürthere	„csillagfürtszerű (ló)here” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Egyszerűbb, rövidebb alak.
*Trifolium lappaceum*	bojtorjánhere		Csathó és mtsai. 2011	A növény gömbszerű fejecskevirágzata a bojtorján fészekvirágzatára emlékeztet. (A faj korábban magyar név nélkül szerepelt.)
*Trifolium pratense*	vörös here	„lóhere” mellett, „réti here” helyett/mellett	Bagi 1998, társnévként: Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998	A „réti here” a tudományos név tükörfordítása, a faj a gyakori, közismert rokonaitól kevésbé a réti termőhelyével, inkább a vörös virágszínével tér el.
*Trifolium stellatum*	csillaghere		Csathó és mtsai. 2011	A javasolt név a növény jellegzetes, csillagszerű csészéjére utal. (A faj korábban magyar név nélkül szerepelt.)
*Amorpha fruticosa*	gyalogakác	„cserjés gyalogakác” helyett	Priszter 1998, Simon 2002	A tükörfordított faji jelző használata itt erőltetett, a többi Amorpha-faj is cserje vagy félcserje.
*Lathyrus tuberosus*	mogyorós lednek	„gumós lednek” helyett	Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998	Az elterjedt „mogyorós lednek” név a faj népi nevére („mogyoróvirág”, „mogyorófű”, „földimogyoró”) is utal, míg a „gumós lednek” a tudományos név egyszerű tükörfordítása.
*Lythrum tribracteatum*	henye füzény	„apró füzény” helyett	Csathó és mtsai. 2009	Találóbb név. Továbbá kevésbé téveszthető a hasonló és gyakran együtt előforduló alacsony füzény (Lythrum hyssopifolium) magyar nevével.
*Hippuris vulgaris*	vízi lófark	„vízilófark”, „vízi-lófark” helyett	Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2009	Legegyszerűbben ezzel az írásmóddal érhető el, hogy a név ne legyen félrevezető.
*Rhamnus catharticus*	varjútövis	„varjútövis-benge” helyett	Jávorka 1924–25, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Simon 2002	A kettős nevezéktan ez esetben erőltetett.
*Torilis* *arvensis*	parlagi tüskemag	„vetési tüskemag” mellett/helyett	Ujvárosi 1957, 1973	A növény termőhelyét pontosabban meghatározó név. „Szántóföldeken többnyire még akkor is hiányzik (vagy legfeljebb a széleken található), ha az utak széle tele van vele” (Ujvárosi 1957, 1973).
*Turgenia* *latifolia*	begencs	„nagy ördögbocskor” helyett/mellett, „varádicslevelű ördögpirula” helyett	Jávorka 1924–25, 1926, Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2012, „degencs”, társnévként: Wagner 1903	A faj külön nemzetségbe való sorolását is kifejező, régi, rövid, egyedi hangzású név (vö. „bogáncs”).
*Orlaya* *grandiflora*	laputurbolya	„Orlay-murok” mellett, „Orlay-turbolya” helyett	Jávorka 1926, társnévként: Priszter 1998, „lapu turbolya”: Ujvárosi 1957, „nagyvirágú laputurbolya”: Wagner 1903, Jávorka 1924–25	Egyszerűbb szerkezetű, ezért használhatóbb név.
*Bifora* *radians*	poloskafű	„poloskagyom” mellett, „sugárzó poloskagyom” helyett	Soó – Máthé 1938, Ujvárosi 1951, 1957, 1973	Használhatóbb névalak.
*Apium*	zeller	„celler” helyett	Jávorka – Csapody 1975, Priszter 1998, Bagi 2008	Jobb hangzású, elterjedtebb név. Így: Apium repens kúszó zeller („kúszó celler” helyett).
*Oenanthe fistulosa*	bördős borgyökér	„bördös borgyökér” helyett, „csöves borgyökér” helyett	Wagner 1903, Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, „bördős mételykóró”: Jávorka 1962	A „bördös” alak elírás, a név a népi „bördő” (pl. a vöröshagyma szára) kifejezésből származik, a növény csöves levélnyelére és levélgerincére utal.
*Seseli peucedanoides*	zöldes gurgolya	„zöldes kígyókapor” helyett	Bagi 2008, Király 2009	A mai rendszertani besorolásnak megfelelő név.
*Peucedanum cervaria*	szarvaskocsord	„szarvas kocsord”helyett	Jávorka – Csapody 1975, Priszter 1998, Simon 2002	A faji jelző a „szarvas” állatnévből származik, összetett szó, ezért egybeírandó (a különírt változat gyakran előforduló hibás alak).
*Pastinaca sativa* subsp. pratensis	vadpaszternák	„vadpasztinák” mellett/helyett, „paszternák”, „pasztinák” helyett	Csathó és mtsai. 2009, társnévként: Priszter 1998	A vad alak a termesztett növénytől megkülönböztetendő. (További kérdés még, a „pasztinák” változat köznyelvben való elterjedtsége.)
*Daucus carota* subsp. carota	vadmurok	„murok” helyett	Jávorka 1924–25, Ujvárosi 1951, Priszter 1998, Király 2009	A „murok” a sárgarépa elterjedt népi neve, a vad alak ettől megkülönböztetendő.
*Galium elongatum*	nyúlánk galaj	„megnyúlt galaj” helyett	Csathó és mtsai. 2011	A magyar nevezéktani szokásoknak inkább megfelelő alak.
*Malva sylvestris*	nagy mályva	„erdei mályva” mellett/helyett	Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2011	Az általánosan használt, tükörfordított „erdei mályva” név a növény jellemző élőhelyét helytelenül határozza meg, ezért félrevezető.
*Oxalis corniculata*	vörös madársóska	„szürke madársóska” helyett	Csathó és mtsai. 2011	A faj jellegzetességét pontosabban kifejező, találóbb név.
*Oxalis dillenii*	parlagi madársóska	„Dillenius-madársóska” helyett	Priszter 1998, Simon 2002	A „Dillenius-madársóska” név mind hangzásában, mind szerkezetében meglehetősen magyartalan.
*Oxalis stricta*	egyenes madársóska	„sárga madársóska” és „felálló madársóska” helyett	Csathó és mtsai. 2011	A „sárga” jelző több gyakori rokon fajra is vonatkozhatna. Az „egyenes” kifejezés a magyar növénynévadási hagyománynak inkább megfelel (Molnár Csaba – szóbeli közlés).
*Geranium pratense*	réti gólyaorr	„mezei gólyaorr” mellett/helyett	Csapody 2010, Csathó és mtsai. 2011	A növény élőhelyére (üde hegyi kaszálórétek) pontosabban utaló név.
*Euphorbia helioscopia*	napraforgó kutyatej	„napraforgó-kutyatej” helyett	Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Bagi 2008	A faji jelző itt melléknév – nem a napraforgóra (Helianthus) utal – így különírandó.
*Euphorbia* *esula*	útszéli kutyatej	„sárkutyatej” helyett/mellett	Ujvárosi 1951, 1957, 1973, Novák és mtsai. 2011	A leginkább száraz gyepekre jellemző növény esetében a „sár-” faji jelző nem szerencsés, félrevezető.
*Fraxinus* *pennsylvanica*	amerikai kőris	„vörös kőris” helyett	Bartha 1999, Mihály – Botta-Dukát 2004, Király 2009	Érdekes jelenség, hogy a határozókban, kézikönyvekben korábban szinte kizárólagosan a „vörös kőris” név szerepelt, a botanikusok ennek ellenére az élő nyelvben általánosan a faj tájidegen voltát, özönnövény-lényegét jól kifejező „amerikai kőris” nevet használják. (Megj.: a Fraxinus americana magyar neve „fehér kőris”.)
*Gentianopsis ciliata*	rojtostárnics	„prémes tárnics”, „prémestárnicska” helyett	Csathó és mtsai. 2009	A „prémes” jelző a növény esetében nem találó, félrevezető.
*Convolvulus arvensis*	apró szulák, folyófű, folyondár			A „folyófű” elterjedt népi név feltétlen megemlítendő. A név a „folyik” igével mutat kapcsolatot, mint a másik gyakori népi megnevezés, a „folyondár” is.
*Cuscuta campestris*	útszéli aranka	„nagy aranka” helyett	Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008	A „nagy” faji jelző a növény esetében nem találó.
*Asperugo* *procumbens*	borzfű	„magiszák” mellett, „ragadós magiszák” mellett, helyett	társnévként: Wagner 1903, Jávorka 1924–25	Találó, rövid, jól használható népi név.
*Borago* *officinalis*	kerti ökörnyelv	„borágó”, „kerti borágó” mellett/helyett	Csathó és mtsai. 2012, társnévként: Wagner 1903, Jávorka 1924–25	A magyarított alaknál használhatóbb, találó (vö. érdeslevelűek), minden valószínűség szerint népi eredetű név.
*Glechoma* *× pannonica*	köztes repkény		Csathó és mtsai. 2009	A taxon leggyakrabban magyar név nélkül szerepel.
*Salvia nutans*	kónya zsálya	„bókoló zsálya” mellett/helyett	Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Farkas 1999, Simon 2002	Valamivel elterjedtebb név, amely a régi „kónya” szavunkat is őrzi.
*Salvia × betonicifolia*	kajla zsálya		Csathó és mtsai. 2009	A taxon leginkább magyar név nélkül szerepel.
*Salvia amplexicaulis*	bugás zsálya			A faj korábban magyar név nélkül szerepelt.
*Lycium barbarum*	ördögcérna, semfűsemfa	„közönséges ördögcérna” és „lícium” helyett	Priszter 1998	Találó, szellemes népi neve („semfűsemfa”) feltüntetendő.
*Solanum dulcamara*	ebszőlőcsucsor	„keserű csucsor”, „kesernyés csucsor” helyett	Csathó – Balogh 2008, „ebszőllő csucsor”: Jávorka 1924–25, „ebszőlő csucsor”: Soó – Kárpáti 1968	Ez a változat az „ebszőlő” régi, elterjedt népi nevet is őrzi.
*Datura stramonium*	csattanó maszlag	„maszlag” helyett	Wagner 1903, Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Bagi 2008, Király 2009	Használata sokkal elterjedtebb.
*Linaria biebersteinii* subsp. strictissima	pusztai gyújtoványfű	„olasz gyújtoványfű”, „Bieberstein-gyújtoványfű”és „hibrid gyújtoványfű” helyett	Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008, Jakab 2012	A rendszertani helyzete igen bizonytalan, változó megítélésű; ezért szerencsésebbnek tűnik, ha a magyar neve az éppen aktuális tudományos név helyett a növény élőhelyére utal.
*Veronica* *anagalloides*	iszapveronika	„iszaplakó veronika” helyett/mellett	Csathó és mtsai. 2011	Rövidebb, kevésbé körülményes név.
*Veronica anagallis-aquatica*	póléveronika	„pólé veronika” helyett	Simon 2002, Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998	A „pólé” főnév, ezért a növénynév, mint összetett szó, egybeírandó.
*Veronica catenata*	mocsári veronika	„üstökös veronika” helyett/mellett, „vízi veronika” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Találóbb név.
*Veronica vindobonensis*	ligeti veronika	„bécsi veronika” helyett	Csathó és mtsai. 2011	A tükörfordított „bécsi” jelző a magyar növényneveknél kevésbé megszokott.
*Veronica jacquinii*	sallangos veronika	„Jacquin-veronika”, „szabdaltlevelű veronika” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Egyszerűbb névalak.
*Veronica hederifolia* s. l.	borostyánlevelű veronika	„repkénylevelű veronika” helyett	Jávorka 1924–25, Simon 2002, Csathó és mtsai. 2011	A megszokott magyar nevet a gyűjtőfajra érdemes alkalmazni, mivel a szóbeli említések és a hazai adatok nagy része a tágabban vett taxonra vonatkozik.
*Veronica hederifolia* s. str.	repkényveronika	„borostyánlevelű veronika” helyett/mellett	Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998	Így a szűkebben vett (kis)faj a gyűjtőfajtól a magyar nevében is elkülönül. (syn.: Veronica hederifolia subsp. hederifolia)
*Veronica triloba*	karéjos veronika	„háromkaréjú veronika” helyett/mellett, „háromhasábú veronika” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Egyszerűbb név. (syn.: Veronica hederifolia subsp. triloba)
*Veronica sublobata*	sövényveronika	„hosszúkocsányú veronika” helyett, „sövény-veronika” (kötőjellel) helyett	Csathó és mtsai. 2011, „sövény-veronika” Király 2009	Jobb hangzású, egyszerűbb név. (A kötőjeles írásmód nem indokolt.) (syn.: Veronica hederifolia subsp. lucorum)
*Veronica polita*	apró veronika	„fényes veronika” mellett/helyett, „ugari veronika”, „városi veronika” helyett	Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2011	A tükörfordított „fényes veronika” név nem találó, sőt, a növényt pl. a vele gyakran együtt előforduló, nála határozottabban „fényesebb” perzsa veronikával (V. persica) összevetve még félrevezető is lehet.
*Orobanche*	szádor	„vajvirág” helyett/mellett, „szádorgó” helyett/mellett, „vajfű” helyett	Wagner 1903, Nagylaki 1942, Csathó – Balogh 2008, társnévként: Csapody – Priszter 1966, Priszter 1998	Különleges, egyedi hangzású név.
*Orobanche* *cernua*	sziki szádor	„bókoló vajvirág” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Találóbb név.
*Orobanche alsatica*	kocsordfojtó szádor	„elzászi szádor”, „elzászi vajvirág”, „ernyősfojtó szádorgó” helyett	Csathó és mtsai. 2009	A tükörfordított változatnál a növény felismerhetőségét inkább segítő, jobb hangzású név.
*Plantago intermedia*	iszapútifű	„sokmagvú útifű” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Egyszerűbb név. A növény leggyakrabban magyar név nélkül szerepel. (syn.: Plantago uliginosa, P. major subsp. intermedia)
*Papaver albiflorum*	fehér mák	„fehér bujdosó mák” helyett	Priszter 1998	A taxon szinte kizárólag magyar név nélkül szerepel. (syn.: Papaver dubium subsp. albiflorum)
*Cardaria draba*	koshomlok	„útszéli zsázsa” helyett/mellett	Priszter 1998, Bagi 2008	Népi név, amely a taxon külön nemzetségbe sorolására is utal.
*Thlaspi kovatsii* subsp. schudichii	sátorhegyi tarsóka	„Schudich-tarsóka” helyett	Bagi 2008, Csathó és mtsai. 2009	Hangzásában és szerkezetében magyarosabb név.
*Arabis auriculata*	füles ikravirág	„egyenes ikravirág” helyett	Jávorka 1962, Jávorka – Csapody 1975	A szintén tükörfordított (syn.: Arabis recta) „egyenes ikravirág”-nál találóbb név.
*Rorippa austriaca*	réti kányafű	„osztrák kányafű” mellett/helyett	Csathó és mtsai. 2011	A növény egyik jellemző élőhelytípusára utaló (mocsári és sziki rétek), találóbb név.
*Rorippa sylvestris*	útszéli kányafű	„erdei kányafű” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Nem erdei faj.
*Rorippa kerneri*	sziki kányafű	„Kerner-kányafű” helyett	Jávorka – Csapody 1965, Borhidi – Sánta 1999, Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008	Egyszerűbb, mind hangzásában, mind szerkezetében magyarosabb, a növény jellegzetességére – élőhelyére – utaló név, amely korábbi forrásokban is gyakran szerepel.
*Malcolmia africana*	afrikai szegecsfű	„afrikairepcsény” helyett	Priszter 1998, Balogh és mtsai. 2004	Egyszerűbb szerkezetű név.
*Erysimum wittmannii*	halvány repcsény	„halványsárga repcsény”, „Wittmann-repcsény” helyett	Priszter 1998, Bagi 2008	Egyszerűbb névváltozat.
*Aldrovanda vesiculosa*	kandicshínár	„aldrovanda”, „vízikerék” helyett	Csathó – Balogh 2008, társnévként: Király 2009	A névjavaslat a faj életmódjára utal (kandics: apró evezőlábú rák).
*Viola mandschurica*	mandzsu ibolya		Balogh 2011 ined., Csathó és mtsai. 2011	Debrecen környékén újonnan megtalált jövevényfaj. (Korábban magyar név nélkül szerepelt.)
*Tamarix*	vasvessző	„tamariska” helyett/mellett	Csathó és mtsai. 2011	Jó hangzású, találó, népi eredetű név, a magyarított változatnál előnyösebb. (Szilágyi László – szóbeli közlés.)
*Hypericum perforatum*	likacsos orbáncfű	„lyuggatottlevelű orbáncfű”, „közönséges orbáncfű”, „lyukaslevelű orbáncfű” helyett	Csathó és mtsai. 2012	A „közönséges”-nél egyedibb, akár a növény felismerhetőségét (gyógynövény!) is jobban segítő faji jelző, a „lyuggatottlevelű”-nél és a „lyukaslevelű”-nél pedig egyszerűbb, rövidebb alak.
*Galatella villosa*	gyapjas gerebcsin	„gyapjas őszirózsa” mellett	Jávorka – Csapody 1975, társnévként: Priszter 1998, Simon 2002, Bagi 2008, Király 2009	Ha a korábbi Aster nemzetség felosztását elfogadjuk, úgy az előálló Galatella nemzetségre érdemes visszahozni a régi népi „gerebcsin” kifejezést. A népi név („gerepcsin”, „terepcsin” alakokban) főleg a Hortobágy környékéről ismert, a tágabban vett Aster nemzetség fajaira volt használatos (Hosszú 1988). (syn.: Aster oleifolius)
*Galatella linosyris*	arany gerebcsin	„aranyfürt” mellett	társnévként: Priszter 1998, Bagi 2008	Lásd előbb. (syn.: Aster linosyris)
*Galatella punctata*	réti gerebcsin	„réti őszirózsa” mellett, „pettyegetett gerebcsin”, „pettyegetett őszirózsa” helyett	Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2012, társnévként: Király 2009	Lásd előbb. Így az F3 ÁNÉR-kategória megnevezésére az egyszerű „gerebcsines” kifejezést javasoljuk, vö. „cickórós” (F1b kategória). (syn.: Aster sedifolius subsp. sedifolius, A. punctatus)
*Galatella cana*	molyhos gerebcsin	„molyhos őszirózsa” mellett, „pöszke gerebcsin” helyett	társnévként: Simon 2002, „Molyhos Gerebcsin”: Cserey 1906	Lásd előbb. (syn.: Aster canus, A. sedifolius subsp. canus)
*Filago vulgaris*	parlagi penészvirág	„német penészvirág” helyett/mellett	Csathó és mtsai. 2011	A korábban használt tudományos név (F. germanica) tükörfordításán alapuló változatnál találóbb alak.
*Filago minima*	vékony penészvirág	„hegyi penészvirág” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Találóbb név.
*Inula germanica*	hengeres peremizs	„hengeresfészkű peremizs” helyett	Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998	Rövidebb, egyszerűbb név. (Vö. „hengeres vasvirág”.)
*Ambrosia* *artemisiifolia*	parlagfű	„ürömlevelű parlagfű” helyett/mellett	Ujvárosi 1951, 1957, 1973, Priszter 1998, Bagi 2008	Az „ürömlevelű parlagfű” név körülményes, szóban szinte nem is használt.
*Xanthium* *strumarium*	bojtorjános szerbtövis	„bojtorjánszerbtövis” helyett	Jávorka 1924–25, Soó – Máthé 1938, Király 2009	Az összetett kifejezésnek számító „bojtorjánszerbtövis” név komoly hibaforrást jelent, rendszeresen szerepel helytelenül, különírtan a forrásokban.
*Bidens frondosus*	fekete farkasfog	„feketetermésű farkasfog”, „feketés farkasfog”, „feketéllő farkasfog” helyett	Csathó – Balogh 2008	Rövidebb, egyszerűbb, jobb hangzású név.
*Tanacetum corymbosum*	sátoros varádics	„sátoros margitvirág” helyett/mellett	Király 2009, Csathó és mtsai. 2009	A mai rendszertani felosztásnak jobban megfelelő név.
*Tanacetum parthenium*	őszi varádics	„őszi margitvirág” helyett/mellett	Király 2009, Csathó és mtsai. 2009	A mai rendszertani felosztásnak jobban megfelelő név.
*Leucanthemella serotina*	tiszaparti margitvirág	„tiszaparti késeimargitvirág” helyett	Soó – Kárpáti 1968, Bagi 2008	A korábbi Chrysanthemum nemzetség felbontását a magyar nevezéktannak is célszerű követnie.
*Arctium lappa*	nagy bojtorján	„közönséges bojtorján” mellett/helyett	Soó – Máthé 1938, Ujvárosi 1957, 1973, Pázmány 1983, társnévként: Jávorka 1924–25, Rápóti – Romváry 1977, Priszter 1998	Rövidebb, használhatóbb név. A „nagy” faji jelző a népi növénynévadástól sem idegen.
*Cirsium vulgare*	lándzsás aszat	„közönséges aszat” helyett	Jávorka 1924–25, 1962, Jávorka–Csapody 1975, Pázmány 1983, Csathó – Balogh 2008	A faj esetében a tükörfordított „közönséges” jelző a nála „közönségesebb” Cirsium arvense – mezei aszat – miatt nem szerencsés.
*Centaurea trinervia*	mezőségi imola	„orosz imola” helyett	Molnár V. 2003	A Kárpát-medencei előfordulási helyére utaló, jó hangzású név.
*Sonchus arvensis* subsp. uliginosus	réti csorbóka		Csathó és mtsai. 2011	A taxon magyar név nélkül szerepel a szakirodalomban.
*Crepis rhoeadifolia*	büdös zörgőfű	„pipacslevelű zörgőfű” helyett	Bagi 2008, Csathó és mtsai. 2009	A faj fontosabb bélyege az erős, jellegzetes szaga. (Vö. „nehézszagú zörgőfű” – Jávorka 1962.)
*Crepis setosa*	sertés zörgőfű	„serteszőrű zörgőfű” helyett	Jávorka 1924–25, Ujvárosi 1957, 1973, Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998	A rövidebb név sem érthető félre – a különírás miatt.
*Pyrola minor*	kis körtike	„kisebb körtike” helyett	Jávorka 1924–25, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Bagi 2008	Egyszerűbb név.
*Thesium kernerianum*	királykői zsellérke	„Kerner-zsellérke” helyett	Opriş 1976	Egyszerűbb, magyarosabb szerkezetű és hangzású név.
*Thesium* *dollineri*	ugari zsellérke	„vetési zsellérke” mellett/helyett	Jávorka 1924–25, Ujvárosi 1957, 1973, társnévként: Priszter 1998	Találóbb, egyedibb névváltozat. Vö. „főleg ugarokon” (Jávorka 1924–25).
*Silene* *bupleuroides*	gór habszegfű	„termetes habszegfű” helyett	Jávorka 1924–25, Soó – Kárpáti 1968, Jávorka – Csapody 1975 – az utóbbinál első helyen „gór sziléne” néven	A „gór” régi magyar szó, jelentése: „hosszú (lábú)” (vö. pl. górcső), a növény és – különösen – a virág megnyúlt alkatára utal.
*Petrorhagia* *saxifraga*	kőtörő aszúszegfű	„kőtörőszegfű” helyett/mellett	Priszter 1998, Király 2009	A növény rendszertani helyére inkább utaló névalak.
*Petrorhagia* *prolifera*	homoki aszúszegfű	„aszúszegfű” helyett	Király 2009, társnévként: Priszter 1998	Találó, a rendszertani besorolást is jobban tükröző név.
*Dianthus* *callizonus*	királykői szegfű	„koronás szegfű” helyett/mellett	Molnár V. 2003, Bagi 2008, társnévként: Priszter 1998	Találóbb név.
*Myosoton aquaticum*	lágyhúr	„vízicsillaghúr” helyett	Priszter 1998, Bagi 2008, társnévként: Jávorka 1924–25	Egyszerűbb szerkezetű, rövidebb, találó név.
*Stellaria graminea*	réti csillaghúr	„pázsitos csillaghúr” mellett/helyett	Király 2009, Csathó és mtsai. 2011	A növény jellemző élőhelyére utaló (mezofil rétek), találóbb név.
*Cerastium tenoreanum*	prémes madárhúr	„Tenore-madárhúr” helyett	Csathó és mtsai. 2009	Hangzásában és szerkezetében magyarosabb, találó név. (syn.: Cerastium brachypetalum subsp. tenoreanum)
*Cerastium brachypetalum*	ugari madárhúr	„kisszirmú madárhúr” helyett/mellett	Király 2009, Csathó és mtsai. 2011	A tükörfordított névnél jobb hangzású és találóbb névváltozat.
*Cerastium brachypetalum* subsp. tauricum	mirigyes madárhúr	„kisszirmú madárhúr” helyett	Csathó és mtsai. 2009	Az alfaj magyar megnevezésére alkalmas név.
*Cerastium fontanum* subsp. vulgare	réti madárhúr	„forrásmenti madárhúr” helyett	Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Bagi 2008	A „forrásmenti madárhúr” félrevezető név, amely a taxon alfaji rangra való átsorolásából származik.
*Cerastium semidecandrum*	homoki madárhúr	„békamadárhúr” helyett	Király 2009, Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998, Bagi 2008	A „béka-” előtag szinte kivétel nélkül csak vízi, vízparti növényeknél fordul elő, így ennél az elsősorban homoki szárazgyepekre jellemző fajnál az kevésbé szerencsés.
*Cerastium banaticum*	bánsági madárhúr		Csathó és mtsai. 2009	A faj általában magyar név nélkül szerepel.
*Sagina*	mohafű	„zöldhúr” mellett	Csathó és mtsai. 2011	Találó, népi eredetű növénynév. Így pl.: S. procumbens heverő mohafű („heverő zöldhúr” helyett), S. subulata szálkás mohafű („szálkás zöldhúr” helyett).
*Paronychia cephalotes*	ezüstaszott	„ezüstvirág” helyett/mellett	Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968	Sokkal egyedibb, ízesebb név.
*Chenopodium wolffii*	tordai libatop		Priszter 1998, Csathó és mtsai. 2009	A faj gyakran szerepel magyar név nélkül.
*Cycloloma atriplicifolia*	fövenylaboda	„labodalevelű szárnyaslibatop” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Egyszerűbb, használhatóbb név.
*Amaranthus bouchoni*	francia disznóparéj	„Bouchon-disznóparéj” helyett	Csathó és mtsai. 2009	A zárójelbe tett név kiejtése egy magyar anyanyelvű számára nem egyértelmű.
*Amaranthus* *blitoides*	henye disznóparéj	„labodás disznóparéj” mellett/helyett	Ujvárosi 1951, 1957, 1973	A növény jellegzetes heverő szárára utaló, találóbb névváltozat.
*Primula auricula* subsp. hungarica	cifra kankalin	„medvefül-kankalin” helyett	Priszter 1998, Simon 2002, Bagi 2008	A tudományos névre utaló változatnál találóbb név.
*Cortusa matthioli*	nyakperecfű	„nyakperec” helyett	Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Pázmány 1983	A „nyakperec” alak túlságosan is általános értelmű.
*Armeria*	istác	„pázsitszegfű” helyett	Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Bagi 2008, „istácz”: Wagner 1903	Rövidebb, egyedibb, ízesebb név, mely rendszertani szempontból sem félrevezető. Így Armeria elongata magas istác („magas pázsitszegfű” helyett).
*Rumex obtusifolius* subsp. sylvestris	ligeti lórom		Csathó és mtsai. 2011	Az alfaj többnyire magyar név nélkül szerepelt.
*Polygonum* s.str.	porcfű	szűkebben vett „keserűfű” helyett, tágabban vett „porcsinkeserűfű” helyett	Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008, a Polygonum aviculare-nél társnévként: Jávorka 1924–25, Rápóti – Romváry 1977	Egyszerű, találó, különböző változataiban elterjedt népi név, amely jól kifejezi az új rendszertani felosztást is. Így: P. arenarium homoki porcfű („homoki keserűfű” helyett); P. bellardii Kitaibel-porcfű („Kitaibel-keserűfű” helyett); P. graminifolium pázsitlevelű porcfű („pázsitlevelű keserűfű” helyett); P. arenastrum taposott porcfű („taposott porcsinkeserűfű” helyett); P. rurivagum vidéki porcfű („vidéki porcsinkeserűfű” helyett), P. aviculare útszéli porcfű („porcsinkeserűfű” helyett – ez a név is a „porc”-ra utal –, „madárkeserűfű” helyett).
*Fallopia*	folyóka	„keserűfű” helyett	Csathó és mtsai. 2011	A családnak, különösképpen pedig az egykori tágabban értelmezett, mára felbontott keserűfű (Polygonum) nemzetség tagjainak magyar (és tudományos) nevezéktana igen bonyolult. Mi a népi eredetű „folyóka” név felelevenítésével tennénk kísérletet az előállt helyzet orvoslására. A „folyóka(fű)” név eredetileg az apró szulák (Convolvulus arvensis) mellett más „folyó” növényfajokra is vonatkozott (Hosszú 1988), Jávorka (1924–25) művében a „folyóka” a Fallopia („Fagopyrum”) convolvulus egyik társneveként szerepel.
*Fallopia dumetorum*	sövényfolyóka	„sövénykeserűfű” mellett, „sövénypohánka” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Lásd előbb.
*Fallopia convolvulus*	szulákfolyóka	„szulákkeserűfű” mellett, „(ugari) szulákpohánka” helyett	Csathó és mtsai. 2011, „folyóka” – társnévként: Jávorka 1924–25	Lásd előbb.
*Fallopia* × bohemica	korcs japánkeserűfű	„hibrid japánkeserűfű”, „cseh óriáskeserűfű” helyett	Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008	A „hibrid” idegen eredetű, nem magyaros hangzású szó.
*Urtica urens*	apró csalán	„kis csalán” mellett/helyett	Wagner 1903, Ujvárosi 1957, Priszter 1998, Bagi 2008, Király 2009	Hangtani szempontból is megfelelőbb alak.
*Urtica kioviensis*	lápi csalán	„kúszó csalán” helyett	Farkas 1999, Csathó – Balogh 2008	A faj jellegzetesebb tulajdonságát fejezi ki.
*Corylus maxima*	csöves mogyoró	„óriás mogyoró” helyett	Wagner 1903, Jávorka – Csapody 1975, Priszter 1998, Simon 2002	A tükörfordítottnál találóbb névváltozat.
*Carpinus betulus*	gyertyán	„közönséges gyertyán” helyett	Priszter 1998	A keleti gyertyán ritkasága miatt a név nem félrevezető.
*Salix triandra*	mandulafűz	„mandulalevelű fűz” helyett	Bagi 1998, 2008, Priszter 1998, Bartha 1999	Rövidebb, egyszerűbb név.
*Salix cinerea*	rekettyefűz	„hamvas fűz” mellett/helyett	Jávorka – Csapody 1965, Bartha 1999	Régi, elterjedt népi név.
*Salix rosmarinifolia*	serevényfűz	„cinegefűz” mellett	Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998, Simon 2002, Király 2009	A „serevény” régi népi kifejezés, „sűrű, tüskés bozót”, „fiatal, sűrű erdő” jelentéssel, illetve a jelen fűzfajra használt népi név (Hosszú 2002). Vö. még: „serevényseprű”: „serevényfűzből kötött seprű” (Hosszú 2002).
*Vallisneria*	csavarhínár	„vallisznéria” helyett	Priszter 1998	Magyar kifejezés.
*Triglochin maritimum*	sziki kígyófű	„tengerparti kígyófű” helyett	Bagi 2008, „sziki hutsza”: Wagner 1903, Jávorka – Csapody 1975	(Legalább is hazai viszonylatban) találóbb.
*Colchicum bulbocodium*	tavaszi kikerics	„egyhajúvirág” mellett, „tavaszi egyhajúvirág” helyett	Csathó és mtsai. 2012	Amennyiben a faj új rendszertani besorolását elfogadjuk, úgy ez a megfelelőbb név. (syn.: Bulbocodium vernum)
*Asphodelus albus*	genyőte	„királyné-gyertyája” helyett/mellett, „királyné gyertyája”, „(fehér) aszfodélusz” helyett	Jávorka 1962, Jávorka – Csapody 1975, Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008	Rövid, magyaros hangzású név (pl. genyőtés cseres-tölgyesek). Már Kitaibel is gyűjtötte „genyét” és „genyőte” alakban (Molnár V. 2007).
*Gagea lutea*	erdei tyúktaréj	„sárga tyúktaréj” helyett	Wagner 1903, Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2009	A tükörfordított faji jelzőnél az élőhelyre utaló névváltozat találóbb, hiszen a nemzetség összes hazai faja sárga virágú.
*Gagea* *villosa*	ugari tyúktaréj	„vetési tyúktaréj” helyett, mellett	Wagner 1903, Soó – Máthé 1938, Ujvárosi 1957, 1973, Jávorka – Csapody 1975, társnévként: Priszter 1998	Találóbb, egyedibb, jó hangzású név.
*Gagea* *szovitsii*	pusztai tyúktaréj	„Szovits-tyúktaréj” helyett	Bagi 2008, Király 2009	Hangzásában és szerkezetében magyarosabb, hangtanilag megfelelőbb név.
*Fritillaria* *meleagris*	kotuliliom	„kockás kotuliliom”, „kockásliliom” mellett, „mocsári kockásliliom” helyett	társnévként: Priszter 1998, Farkas 1999, Bagi 2008, „koczkás kotu-liliom”: Wagner 1903	A kevésbé ismert „kotu” kifejezést is felelevenítő, jó hangzású név, amely társnévként rendszerint szerepel a forrásokban.
*Prospero paratethycum*	pusztai csillagvirág	„balkáni csillagvirág”, „békési csillagvirág” helyett	Csathó és mtsai. 2009	Jellegzetes – a rokonsági körben szokatlan – élőhelyére (ürmöspuszták) utaló név.
*Scilla spetana*	nadapi csillagvirág	„Speta-csillagvirág” helyett	Priszter 1998, Bagi 2008	Hangzásában és szerkezetében magyarosabb név.
*Ornithogalum*	sárma	„madártej” helyett	Jávorka 1924–25, 1962, Soó – Kárpáti 1968, Jávorka – Csapody 1975, Király 2009	„...keletről hozott sarana szavunk az egész nyelvterületen tovább él az Ornithogalum genusnév hivatalos magyar neveként, mint sárma. (A madártej fölösleges tükörfordítás.)” (Rab 1995). Így: O. boucheanum kónya sárma; O. × degenianum Degen-sárma; O. sphaerocarpum gömbtermésű sárma; O. pyramidale nyúlánk sárma; O. orthophyllum pusztai sárma; O. pannonicum üstökös sárma; O. refractum csilláros sárma; O. umbellatum ernyős sárma.
*Asparagus* *officinalis*	nyúlárnyék	„spárga” mellett, „közönséges spárga” helyett/mellett	Ujvárosi 1951, 1957, a nemzetségnél társnévként: Jávorka 1924–25, Király 2009	A „nyúlárnyék” az 1500-as évektől adatolható régi magyar név, amely a nyelvjárásokban ma is sokfelé használatos (Rácz 2010), a „spárga” viszont a görög eredetű latin „asparagus” szintén régi magyarított alakja, amely Rácz (2010) szerint az olasz nyelven keresztül került a magyarba.
*Ruscus* *hypoglossum*	nyelves csodabogyó	„lónyelvű csodabogyó” helyett	Wagner 1903	A „lónyelvű” faji jelző a tudományos név téves fordításából ered.
*Iris* *spuria*	fátyolos nőszirom	„korcs nőszirom” helyett	Priszter 1998, Farkas 1999, Csathó – Balogh 2008	A „korcs nőszirom” a kevésbé találó tudományos név tükörfordítása.
*Cypripedium calceolus*	boldogasszony-papucsa	„papucskosbor”, „rigópohár” helyett/mellett, „erdei papucskosbor”, „cipőcím” helyett	Jávorka 1962, Opriş 1976, Csathó – Balogh 2008, „boldog asszony papucsa” – társnévként: Jávorka 1924–25, „Boldogasszony papucsa” – társnévként: Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Simon 2002	A magyarság ősi Boldogasszony-kultusza számos népi növénynévben is megnyilvánul (boldogasszony-ága, Boldogasszony csepegtette fű, boldogasszony-csipkéje, boldogasszonyfű, boldogasszony-haja, boldogasszony-káposztája, boldogasszony-lapu, boldogasszony-levél, boldogasszony-menta, boldogasszony-palástja, boldogasszony-rózsa, boldogasszony-szilva, boldogasszony-tenyere, boldogasszony-tövise stb.). A hazai vadon termő fajok közül egyedül a boldogasszony-papucsának hivatalos neve őrzi ezt. A kifejezés mindenképpen megtartandó.
*Hammarbya paludosa*	tőzegkosbor	„tőzegorchidea”, „lápi tőzegorchidea” és „fiókás tőzegorchidea” helyett	Csathó és mtsai. 2009, társnévként: Bagi 2008	Az „orchidea” idegen eredetű és hangzású szó, hazai fajoknál következetesen nem fordul elő.
*Dactylorhiza viridis*	zöld ujjaskosbor	„zöldike” helyett/mellett, „zöldike ujjaskosbor” helyett	Csathó és mtsai. 2009	A növény új rendszertani besorolásának inkább megfelelő név.
*Dactylorhiza* *maculata* subsp. transsilvanica	erdélyi ujjaskosbor		társnévként: Molnár V. 2011	Ezt a bizonytalan rendszertani értékű alakot is érdemes külön magyar névvel illetni.
*Dactylorhiza* *fuchsii* subsp. sooana	Soó-ujjaskosbor	„Soó erdei ujjaskosbora” helyett	Bagi 2008, Csathó és mtsai. 2009	A magyar növénynévadási szokásoknak jobban megfelelő név.
*Neotinea*	sömöröskosbor	„pettyeskosbor” helyett/mellett, a tágabban vett „kosbor” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Az újabban elkülönített nemzetséget érdemes külön magyar névvel illetni. Az egyedibb volta miatt talán a „sömöröskosbor” az előnyösebb alak.
*Neotinea tridentata*	tarka sömöröskosbor	„tarka kosbor”, „tarka pettyeskosbor” helyett/mellett	Csathó és mtsai. 2011	Lásd előbb.
*Neotinea ustulata*	pettyes sömöröskosbor	„sömörös kosbor”, „sömörös pettyeskosbor” helyett/mellett	Csathó és mtsai. 2011	Lásd előbb.
*Neotinea ustulata* subsp. ustulata	tavaszi sömöröskosbor		Csathó és mtsai. 2011	A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt.
*Neotinea ustulata* subsp. aestivalis	nyári sömöröskosbor		Csathó és mtsai. 2011	A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt.
*Neotinea × dietrichiana*	korcs sömöröskosbor		Csathó és mtsai. 2011	A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt. (Neotinea tridentata × ustulata)
*Anacamptis*	agárkosbor	tágabban vett „kosbor” helyett, „vitézvirág”, „sisakoskosbor” és „csuklyáskosbor” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Az új rendszertani felosztással előállt tágabban értelmezett Anacamptis nemzetség magyar megnevezésére több próbálkozás is született az elmúlt években. Mi az „agárkosbor” fajnév nemzetségnévként való használatára teszünk most javaslatot. Mellette szól, hogy egy rövid, használható, ráadásul hagyományos alak (vö. még pl. „agármony”, „agárfű”, „ebmonyfű”, „ebkosbor”, „rókamony” alakok), amelynél a szükséges egybeírás sem zavaró.
*Anacamptis palustris* subsp. palustris	mocsári agárkosbor	„mocsári kosbor” mellett, „mocsári sisakoskosbor” és „mocsári csuklyáskosbor” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Lásd előbb.
*Anacamptis palustris* subsp. elegans	pompás agárkosbor	„pompás kosbor” mellett, „pompás sisakoskosbor” és „pompás csuklyáskosbor” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Lásd előbb.
*Anacamptis pyramidalis*	nemes agárkosbor	„vitézvirág” mellett, „tornyos sisakoskosbor” és „tornyos vitézvirág” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Lásd előbb.
*Anacamptis morio*	törpe agárkosbor	„agárkosbor” mellett, „agár sisakoskosbor” és „agárcsuklyás-kosbor” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Lásd előbb.
*Anacamptis coriophora*	poloskaszagú agárkosbor	„poloskaszagú kosbor” mellett, „poloskaszagú sisakoskosbor” és „poloskaszagú csuklyáskosbor” helyett	Csathó és mtsai. 2011	Lásd előbb.
*Anacamptis × timbalii*	Timbal-agárkosbor	„Timbal-kosbor” mellett	Csathó és mtsai. 2011	Lásd előbb. (Anacamptis coriophora × palustris subsp. palustris)
*Anacamptis × ticinensis*	korcs agárkosbor		Csathó és mtsai. 2011	Lásd előbb. A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt. (Anacamptis coriophora × pyramidalis)
*Carex divulsa* subsp. leersii	tölgyessás	„tölgyes sás” helyett	Bagi 2008, Csathó és mtsai. 2009	A névben szereplő „tölgyes” faji jelző nem melléknév, hanem a termőhelyet kifejező főnév, ezért egybeírandó.
*Carex pilosa*	bükksás	„bükkös sás” helyett	Csathó – Balogh 2008	A „bükkös sás” egyébként is egybeírandó lenne (lásd előző faj), ez a változat azonban rövidebb, egyszerűbb.
*Bromus commutatus*	réti rozsnok	„bókoló rozsnok” mellett/helyett	Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2011	Találóbb név.
*Festuca pseudovina*	veresnadrágcsenkesz	„sovány csenkesz” és „sziki csenkesz” helyett	„veresnadrág-csenkesz”: Csathó – Balogh 2008	A „veresnadrág” régi, általánosan elterjedt népi kifejezés.
*Poa humilis*	hamvas perje	„kéklő perje” és „sziki perje” helyett	Csathó és mtsai. 2011	A fajra leggyakrabban alkalmazott „kéklő perje” név a „kékperje” (Molinia) nemzetségnévhez való hasonlóság miatt nem szerencsés, a „sziki perje” elnevezés pedig a faj esetében félrevezető.
*Poa angustifolia*	szálas perje	„karcsú perje”, „keskenylevelű perje” helyett	Bagi 2008, Csathó és mtsai. 2009	A „karcsú perje” név a rokon „sovány perje” miatt könnyen téveszthető. A tükörfordított „keskenylevelű” jelző pedig túlságosan hosszú szó.
*Agropyron pectiniforme*	taréjos búzafű	„taréjos tarackbúza” helyett	Soó – Kárpáti 1968, Jávorka – Csapody 1975, Priszter 1998	Elterjedt név, amely a növény újabb, külön nemzetségbe való sorolását is kifejezi.
*Pholiurus pannonicus*	tőrfű	„kígyófark” mellett/helyett, „magyar kígyófark” helyett	Jávorka 1924–25, Csathó és mtsai. 2011, „magyar tőrfű”: Wagner 1903	Találó név. A „kígyófark” megnevezés a hasonló „kígyófű” (Triglochin) névvel való keverhetőség miatt sem túl szerencsés – amely ráadásul szintén szikeseken is előforduló növényt jelöl.
*Agrostis stolonifera*	fehér tippan	„tarackos tippan” helyett	Jávorka 1962, Soó – Kárpáti 1968, Simon 2002, Bagi 2008	Találóbb név.
*Phleum phleoides*	karéjos komócsin	„sima komócsin” mellett/helyett	Csathó és mtsai. 2011, „karélyos lóperje”: Soó – Máthé 1938	A növény jellegzetességére inkább utaló, találóbb név.
*Crypsis*	bajuszfű	„bajuszpázsit” helyett	Csathó és mtsai. 2011	A Crypsis (bajuszpázsit) és Heleochloa (bajuszfű) nemzetségek összevonásával előállt tágabban vett nemzetségre a rövidebb, egyszerűbb magyar nevet érdemes alkalmazni.
*Crypsis aculeata*	búbos bajuszfű	„bajuszpázsit” mellett/helyett, „búbos bajuszpázsit” helyett, „hegyes bajuszpázsit” helyett	Wagner 1903, Csathó és mtsai. 2011, „búbos bajuszpázsit”: Bagi 2008, társnévként: Priszter 1998	A növény mai rendszertani besorolásának megfelelő, találó, egyedibb név.
*Digitaria sanguinalis*	pirók ujjasmuhar	„pirók-ujjasmuhar” helyett	Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998	A „pirók” nem főnév, hanem melléknév (a népi kifejezés jelentése vöröses, pirosas), így a név kötőjel nélkül, két szóba írandó.
*Chrysopogon gryllus*	sikárfű	„élesmosófű” mellett, „éles sikárfű” helyett	Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998, Bagi 2008, „éles sikárfű”: Király 2009	Mind a „sikárfű”, mind az „élesmosófű” megtartandó népi gyökerű név, azonban a kettő közül a hangfestő „sikárfű” a rövidebb és használhatóbb alak.