Növénynév.hu

 

A magyar növénynevek honlapja

 

 

 

Javaslatok a Kárpát-medence hajtásos növényeinek magyar nevezéktanához

 

 

Az immár több évszázados múltra visszatekintő magyar növénytani szaknyelv ápolása ma is fontos és időszerű feladat. E szakterületet – különösen egy ilyen, számos új rendszertani eredményt felsorakoztató időszakban – nem szabad elhanyagolni. Az elmúlt néhány évben a botanikus szakma kérdés iránt érdeklődő tagjai körében több növénynév-javaslatot véleményeztettünk. A visszajelzések gyakran meglepően egybevágók voltak. A beérkezett vélemények számos javaslatot megerősítettek, több névalaktól azonban a későbbiekben el kellett tekintenünk.

 

Növényneveink jelentős része nyelvünk gyöngyszemei közé tartozik. Egy jó növénynév sokat segíthet a faj azonosításában, találóan utalhat a növény bármilyen jellegzetességére, megjelenésére, élőhelyére, származási helyére, felhasználhatóságára, gyógyhatására stb. Az ember számára sokkal hamarabb megjegyezhető az anyanyelvén hangzó név, mintsem a tudományos nevek, ezért a magyar megnevezések különösen nagy szerepet kapnak pl. az ismeretterjesztésben is. Növényneveink a hazai flórára vonatkozóan többé-kevésbé kiforrottak. Néhány esetben azonban talán indokolt a nevek további csiszolása, ezekből kíván ízelítőt adni az itt bemutatott jegyzék. A válogatás és a javaslatok többsége természetesen – és vállaltan – szubjektív.

 

A 2008-ban útjára indított www.novenynev.hu honlap azóta folyamatosan hozzáférhető a Világhálón. A terveink szerint e felületen a Magyarországon előforduló hajtásos növények teljességre törekvő magyar névjegyzéke is helyet kap majd, valamint a kérdéskörrel kapcsolatos további források, részletek is megtalálhatók lesznek.

 

 

 

Minden véleményt, javaslatot szívesen fogadunk!

 

Villámlevél: [email protected]

 

 

 


 

 

Névjavaslatok

 

A táblázat a Kárpát-medence hajtásos flórájára vonatkozó néhány névjavaslatot foglal össze. Az első oszlopban a fajok tudományos neve, majd a következőben az általunk javasolt magyar név szerepel. Ezt követően az egyéb, a szakirodalomban többé-kevésbé rendszeresen előforduló névváltozatokat tüntettük fel. A táblázat következő oszlopában a javasolt magyar név forrása szerepel. A hivatkozások – természetesen – nem törekedhetnek teljességre. Az itt szereplő források az adott névváltozatot nemcsak társnévként említik meg, hanem első helyen hozzák (a kivételeknél ezt külön jelezzük). Végül minden javaslatnál egy rövid indoklás is olvasható. A fajok sorrendje alapvetően Simon (2002) munkáját követi.

 

 

 

Tudományos név

Javasolt magyar név

Egyéb magyar név

A javasolt magyar név forrása

Indoklás

Paeonia banatica

bánsági bazsarózsa

„bánáti bazsarózsa” mellett/helyett

Priszter 1998, Bagi 2008, Király 2009

A faji jelzőt adó helynév magyaros alakja: „Bánság”.

Nigella arvensis

mezei katicavirág

kandilla” mellett, „mezei kandilla”, „vetési katicavirág” helyett

Priszter 1998, „vetési katicavirág”: Ujvárosi 1951, 1957, 1973, „katiczavirág”, társnévként: Wagner 1903

Magyarosabb hangzású, használható névváltozat.

Ranunculus strigulosus

mocsári boglárka

„merevszőrű boglárka”, „széleslevelű boglárka” és „Steven-boglárka” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Egyszerűbb, használhatóbb név.

Thalictrum simplex subsp. galioides

galajborkóró

„galajszerű borkóró” és „galajképű virnánc” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Egyszerűbb, rövidebb névalak.

Nuphar lutea

sárga vízitök

„tavirózsa” mellett/helyett, „sárga tavirózsa” helyett

Wagner 1903, Priszter 1998, Király 2009

A „tavirózsa” név a „tündérrózsa” (Nymphaea) nemzetségnévvel való téveszthetőség miatt kevésbé szerencsés.

Potentilla palustris

tőzegpimpó

„tőzegeper” mellett

Király 2009

 

A növény mai rendszertani besorolását inkább kifejező név.

Potentilla erecta

vérontó pimpó

„vérontófű” mellett, „vérontófű pimpó” helyett

Wagner 1903, Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998

A növény mai rendszertani besorolását inkább kifejező név.

Agrimonia eupatoria

patikapárlófű

„közönséges párlófű” mellett/helyett

Csathó és mtsai. 2009, társnévként: Csapody – Priszter 1966, Rácz 2010

Rövidebb és sokkal egyedibb, a növény gyógyhatására is utaló faji jelző.

Sanguisorba minor

csabaíre

„csabaíre-vérfű” helyett

Priszter 1998, Simon 2002, Király 2009

A kettős nevezéktan alkalmazása ebben az esetben kissé erőltetett.

Rosa subcollina

mezsgyerózsa

 

Csathó és mtsai. 2011

A név a fajcsoport egyik jellegzetes élőhelyére utal (vö. még: „gyepűrózsa”). (A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt.)

Corothamnus procumbens

rekettyezanót

„sziklai zanót” helyett/mellett, „(elfekvő) sziklai-zanót” helyett

Csathó és mtsai. 2011

A faj külön nemzetségbe való átsorolását is kifejező, találó név.

Chamaecytisus

zanót

„törpezanót” helyett

Simon 2002, Csathó és mtsai. 2009

A korábbi Cytisus nemzetség felbontása után a „zanót” nevet legcélszerűbb a Chamaecytisus nemzetségre használni.

Chamaecytisus rochelii

szörényi zanót

„Rochel-zanót” mellett/helyett, „Rochel-törpezanót” helyett

Csathó és mtsai. 2009

Magyarosabb hangzású és szerkezetű név.

Chamaecytisus virescens

halvány zanót

„zöldellő törpezanót” helyett

Csathó és mtsai. 2009, „Halovány Zanót”: Simonkai (1893)

Egyszerűbb, találóbb név.

Medicago monspeliaca

francia lucerna

„francia lepkeszeg” helyett

Király 2009

A növény mai rendszertani besorolásának megfelelő név.

Trifolium lupinaster

csillagfürthere

„csillagfürtszerű (ló)here” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Egyszerűbb, rövidebb alak.

Trifolium lappaceum

bojtorjánhere

 

Csathó és mtsai. 2011

A növény gömbszerű fejecskevirágzata a bojtorján fészekvirágzatára emlékeztet. (A faj korábban magyar név nélkül szerepelt.)

Trifolium pratense

vörös here

„lóhere” mellett, „réti here” helyett/mellett

Bagi 1998, társnévként: Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998

A „réti here” a tudományos név tükörfordítása, a faj a gyakori, közismert rokonaitól kevésbé a réti termőhelyével, inkább a vörös virágszínével tér el.

Trifolium stellatum

csillaghere

 

Csathó és mtsai. 2011

A javasolt név a növény jellegzetes, csillagszerű csészéjére utal. (A faj korábban magyar név nélkül szerepelt.)

Amorpha fruticosa

gyalogakác

„cserjés gyalogakác” helyett

Priszter 1998, Simon 2002

A tükörfordított faji jelző használata itt erőltetett, a többi Amorpha-faj is  cserje vagy félcserje.

Lathyrus tuberosus

mogyorós lednek

„gumós lednek” helyett

Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998

Az elterjedt „mogyorós lednek” név a faj népi nevére („mogyoróvirág”, „mogyorófű”, „földimogyoró”) is utal, míg a „gumós lednek” a tudományos név egyszerű tükörfordítása.

Lythrum tribracteatum

henye füzény

„apró füzény” helyett

Csathó és mtsai. 2009

Találóbb név. Továbbá kevésbé téveszthető a hasonló és gyakran együtt előforduló alacsony füzény (Lythrum hyssopifolium) magyar nevével.

Hippuris vulgaris

vízi lófark

„vízilófark”, „vízi-lófark” helyett

Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2009

Legegyszerűbben ezzel az írásmóddal érhető el, hogy a név ne legyen félrevezető.

Rhamnus catharticus

varjútövis

„varjútövis-benge” helyett

Jávorka 1924–25, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Simon 2002

A kettős nevezéktan ez esetben erőltetett.

Torilis arvensis

parlagi tüskemag

„vetési tüskemag” mellett/helyett

Ujvárosi 1957, 1973

A növény termőhelyét pontosabban meghatározó név. „Szántóföldeken többnyire még akkor is hiányzik (vagy legfeljebb a széleken található), ha az utak széle tele van vele” (Ujvárosi 1957, 1973).

Turgenia latifolia

begencs

„nagy ördögbocskor” helyett/mellett, „varádicslevelű ördögpirula” helyett

Jávorka 1924–25, 1926, Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2012, „degencs”, társnévként: Wagner 1903

A faj külön nemzetségbe való sorolását is kifejező, régi, rövid, egyedi hangzású név (vö. „bogáncs”).

Orlaya grandiflora

laputurbolya

„Orlay-murok” mellett, „Orlay-turbolya” helyett

Jávorka 1926, társnévként: Priszter 1998, „lapu turbolya”: Ujvárosi 1957, „nagyvirágú laputurbolya”: Wagner 1903, Jávorka 1924–25

Egyszerűbb szerkezetű, ezért használhatóbb név.

Bifora radians

poloskafű

„poloskagyom” mellett, „sugárzó poloskagyom” helyett

Soó – Máthé 1938, Ujvárosi 1951, 1957, 1973

Használhatóbb névalak.

Apium

zeller

„celler” helyett

Jávorka – Csapody 1975, Priszter 1998, Bagi 2008

Jobb hangzású, elterjedtebb név. Így: Apium repens kúszó zeller („kúszó celler” helyett).

Oenanthe fistulosa

bördős borgyökér

„bördös borgyökér” helyett, „csöves borgyökér” helyett

Wagner 1903, Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, „bördős mételykóró”: Jávorka 1962

A „bördös” alak elírás, a név a népi „bördő” (pl. a vöröshagyma szára) kifejezésből származik, a növény csöves levélnyelére és levélgerincére utal.

Seseli peucedanoides

zöldes gurgolya

„zöldes kígyókapor” helyett

Bagi 2008, Király 2009

A mai rendszertani besorolásnak megfelelő név.

Peucedanum cervaria

szarvaskocsord

„szarvas kocsord”helyett

Jávorka – Csapody 1975, Priszter 1998, Simon 2002

A faji jelző a „szarvas” állatnévből származik, összetett szó, ezért egybeírandó (a különírt változat gyakran előforduló hibás alak).

Pastinaca sativa subsp. pratensis

vadpaszternák

„vadpasztinák” mellett/helyett, „paszternák”, „pasztinák” helyett

Csathó és mtsai. 2009, társnévként: Priszter 1998

A vad alak a termesztett növénytől megkülönböztetendő. (További kérdés még, a „pasztinák” változat köznyelvben való elterjedtsége.)

Daucus carota subsp. carota

vadmurok

„murok” helyett

Jávorka 1924–25, Ujvárosi 1951, Priszter 1998, Király 2009

A „murok” a sárgarépa elterjedt népi neve, a vad alak ettől megkülönböztetendő.

Galium elongatum

nyúlánk galaj

„megnyúlt galaj” helyett

Csathó és mtsai. 2011

 

A magyar nevezéktani szokásoknak inkább megfelelő alak.

Malva sylvestris

nagy mályva

„erdei mályva” mellett/helyett

Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2011

Az általánosan használt, tükörfordított „erdei mályva” név a növény jellemző élőhelyét helytelenül határozza meg, ezért félrevezető.

Oxalis corniculata

vörös madársóska

„szürke madársóska” helyett

Csathó és mtsai. 2011

A faj jellegzetességét pontosabban kifejező, találóbb név.

Oxalis dillenii

parlagi madársóska

„Dillenius-madársóska” helyett

Priszter 1998, Simon 2002

A „Dillenius-madársóska” név mind hangzásában, mind szerkezetében meglehetősen magyartalan.

Oxalis stricta

egyenes madársóska

„sárga madársóska” és „felálló madársóska” helyett

Csathó és mtsai. 2011

A „sárga” jelző több gyakori rokon fajra is vonatkozhatna. Az „egyenes” kifejezés a magyar növénynévadási hagyománynak inkább megfelel (Molnár Csaba – szóbeli közlés).

Geranium pratense

réti gólyaorr

„mezei gólyaorr” mellett/helyett

Csapody 2010, Csathó és mtsai. 2011

A növény élőhelyére (üde hegyi kaszálórétek) pontosabban utaló név.

Euphorbia helioscopia

napraforgó kutyatej

„napraforgó-kutyatej” helyett

Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Bagi 2008

A faji jelző itt melléknév – nem a napraforgóra (Helianthus) utal – így különírandó.

Euphorbia esula

útszéli kutyatej

„sárkutyatej” helyett/mellett

Ujvárosi 1951, 1957, 1973, Novák és mtsai. 2011

A leginkább száraz gyepekre jellemző növény esetében a „sár-” faji jelző nem szerencsés, félrevezető.

Fraxinus pennsylvanica

amerikai kőris

„vörös kőris” helyett

Bartha 1999, Mihály – Botta-Dukát 2004, Király 2009

Érdekes jelenség, hogy a határozókban, kézikönyvekben korábban szinte kizárólagosan a „vörös kőris” név szerepelt, a botanikusok ennek ellenére az élő nyelvben általánosan a faj tájidegen voltát, özönnövény-lényegét jól kifejező „amerikai kőris” nevet használják. (Megj.: a Fraxinus americana magyar neve „fehér kőris”.)

Gentianopsis ciliata

rojtostárnics

„prémes tárnics”, „prémestárnicska” helyett

Csathó és mtsai. 2009

A „prémes” jelző a növény esetében nem találó, félrevezető.

Convolvulus arvensis

apró szulák, folyófű, folyondár

 

 

A „folyófű” elterjedt népi név feltétlen megemlítendő. A név a „folyik” igével mutat kapcsolatot, mint a másik gyakori népi megnevezés, a „folyondár” is.

Cuscuta campestris

útszéli aranka

„nagy aranka” helyett

Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008

A „nagy” faji jelző a növény esetében nem találó.

Asperugo procumbens

borzfű

„magiszák” mellett, „ragadós magiszák” mellett, helyett

társnévként: Wagner 1903, Jávorka 1924–25

Találó, rövid, jól használható népi név.

Borago officinalis

kerti ökörnyelv

„borágó”, „kerti borágó” mellett/helyett

Csathó és mtsai. 2012, társnévként: Wagner 1903, Jávorka 1924–25

A magyarított alaknál használhatóbb, találó (vö. érdeslevelűek), minden valószínűség szerint népi eredetű név.

Glechoma × pannonica

köztes repkény

 

Csathó és mtsai. 2009

 

A taxon leggyakrabban magyar név nélkül szerepel.

Salvia nutans

kónya zsálya

„bókoló zsálya” mellett/helyett

Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Farkas 1999, Simon 2002

Valamivel elterjedtebb név, amely a régi „kónya” szavunkat is őrzi.

Salvia × betonicifolia

kajla zsálya

 

Csathó és mtsai. 2009

 

A taxon leginkább magyar név nélkül szerepel.

Salvia amplexicaulis

bugás zsálya

 

 

 

A faj korábban magyar név nélkül szerepelt.

Lycium barbarum

ördögcérna, semfűsemfa

„közönséges ördögcérna” és „lícium” helyett

Priszter 1998

Találó, szellemes népi neve („semfűsemfa”) feltüntetendő.

Solanum dulcamara

ebszőlőcsucsor

„keserű csucsor”, „kesernyés csucsor” helyett

Csathó – Balogh 2008, „ebszőllő csucsor”: Jávorka 1924–25, „ebszőlő csucsor”: Soó – Kárpáti 1968

Ez a változat az „ebszőlő” régi, elterjedt népi nevet is őrzi.

Datura stramonium

csattanó maszlag

„maszlag” helyett

Wagner 1903, Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Bagi 2008, Király 2009

Használata sokkal elterjedtebb.

Linaria biebersteinii subsp. strictissima

pusztai gyújtoványfű

„olasz gyújtoványfű”, „Bieberstein-gyújtoványfű”és „hibrid gyújtoványfű” helyett

Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008, Jakab 2012

A rendszertani helyzete igen bizonytalan, változó megítélésű; ezért szerencsésebbnek tűnik, ha a magyar neve az éppen aktuális tudományos név helyett a növény élőhelyére utal.

Veronica anagalloides

iszapveronika

„iszaplakó veronika” helyett/mellett

Csathó és mtsai. 2011

Rövidebb, kevésbé körülményes név.

Veronica anagallis-aquatica

póléveronika

„pólé veronika” helyett

Simon 2002, Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998

A „pólé” főnév, ezért a növénynév, mint összetett szó, egybeírandó.

Veronica catenata

mocsári veronika

„üstökös veronika” helyett/mellett, „vízi veronika” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Találóbb név.

Veronica vindobonensis

ligeti veronika

„bécsi veronika” helyett

Csathó és mtsai. 2011

A tükörfordított „bécsi” jelző a magyar növényneveknél kevésbé megszokott.

Veronica jacquinii

sallangos veronika

„Jacquin-veronika”, „szabdaltlevelű veronika” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Egyszerűbb névalak.

Veronica hederifolia s. l.

borostyánlevelű veronika

„repkénylevelű veronika” helyett

Jávorka 1924–25, Simon 2002, Csathó és mtsai. 2011

A megszokott magyar nevet a gyűjtőfajra érdemes alkalmazni, mivel a szóbeli említések és a hazai adatok nagy része a tágabban vett taxonra vonatkozik.

Veronica hederifolia s. str.

repkényveronika

„borostyánlevelű veronika” helyett/mellett

Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998

Így a szűkebben vett (kis)faj a gyűjtőfajtól a magyar nevében is elkülönül. (syn.: Veronica hederifolia subsp. hederifolia)

Veronica triloba

karéjos veronika

„háromkaréjú veronika” helyett/mellett, „háromhasábú veronika” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Egyszerűbb név. (syn.: Veronica hederifolia subsp. triloba)

Veronica sublobata

sövényveronika

„hosszúkocsányú veronika” helyett, „sövény-veronika” (kötőjellel) helyett

Csathó és mtsai. 2011, „sövény-veronika” Király 2009

Jobb hangzású, egyszerűbb név. (A kötőjeles írásmód nem indokolt.) (syn.: Veronica hederifolia subsp. lucorum)

Veronica polita

apró veronika

„fényes veronika” mellett/helyett, „ugari veronika”, „városi veronika” helyett

Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2011

A tükörfordított „fényes veronika” név nem találó, sőt, a növényt pl. a vele gyakran együtt előforduló, nála határozottabban „fényesebb” perzsa veronikával (V. persica) összevetve még félrevezető is lehet.

Orobanche

szádor

„vajvirág” helyett/mellett, „szádorgó” helyett/mellett, „vajfű” helyett

Wagner 1903, Nagylaki 1942, Csathó – Balogh 2008, társnévként: CsapodyPriszter 1966, Priszter 1998

Különleges, egyedi hangzású név.

Orobanche cernua

sziki szádor

„bókoló vajvirág” helyett

Csathó és mtsai. 2011

 

Találóbb név.

Orobanche alsatica

kocsordfojtó szádor

„elzászi szádor”, „elzászi vajvirág”, „ernyősfojtó szádorgó” helyett

Csathó és mtsai. 2009

A tükörfordított változatnál a növény felismerhetőségét inkább segítő, jobb hangzású név.

Plantago intermedia

iszapútifű

„sokmagvú útifű” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Egyszerűbb név. A növény leggyakrabban magyar név nélkül szerepel. (syn.: Plantago uliginosa, P. major subsp. intermedia)

Papaver albiflorum

fehér mák

„fehér bujdosó mák” helyett

Priszter 1998

A taxon szinte kizárólag magyar név nélkül szerepel. (syn.: Papaver dubium subsp. albiflorum)

Cardaria draba

koshomlok

„útszéli zsázsa” helyett/mellett

Priszter 1998, Bagi 2008

Népi név, amely a taxon külön nemzetségbe sorolására is utal.

Thlaspi kovatsii subsp. schudichii

sátorhegyi tarsóka

„Schudich-tarsóka” helyett

Bagi 2008, Csathó és mtsai. 2009

Hangzásában és szerkezetében magyarosabb név.

Arabis auriculata

füles ikravirág

„egyenes ikravirág” helyett

Jávorka 1962, Jávorka – Csapody 1975

A szintén tükörfordított (syn.: Arabis recta) „egyenes ikravirág”-nál találóbb név.

Rorippa austriaca

réti kányafű

„osztrák kányafű” mellett/helyett

Csathó és mtsai. 2011

A növény egyik jellemző élőhelytípusára utaló (mocsári és sziki rétek), találóbb név.

Rorippa sylvestris

útszéli kányafű

„erdei kányafű” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Nem erdei faj.

Rorippa kerneri

sziki kányafű

„Kerner-kányafű” helyett

Jávorka – Csapody 1965, Borhidi – Sánta 1999, Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008

Egyszerűbb, mind hangzásában, mind szerkezetében magyarosabb, a növény jellegzetességére – élőhelyére – utaló név, amely korábbi forrásokban is gyakran szerepel.

Malcolmia africana

afrikai szegecsfű

„afrikairepcsény” helyett

Priszter 1998, Balogh és mtsai. 2004

Egyszerűbb szerkezetű név.

Erysimum wittmannii

halvány repcsény

„halványsárga repcsény”, „Wittmann-repcsény” helyett

Priszter 1998, Bagi 2008

Egyszerűbb névváltozat.

Aldrovanda vesiculosa

kandicshínár

„aldrovanda”, „vízikerék” helyett

Csathó – Balogh 2008, társnévként: Király 2009

A névjavaslat a faj életmódjára utal (kandics: apró evezőlábú rák).

Viola mandschurica

mandzsu ibolya

 

Balogh 2011 ined., Csathó és mtsai. 2011

Debrecen környékén újonnan megtalált jövevényfaj. (Korábban magyar név nélkül szerepelt.)

Tamarix

vasvessző

„tamariska” helyett/mellett

Csathó és mtsai. 2011

Jó hangzású, találó, népi eredetű név, a magyarított változatnál előnyösebb. (Szilágyi László – szóbeli közlés.)

Hypericum perforatum

likacsos orbáncfű

„lyuggatottlevelű orbáncfű”, „közönséges orbáncfű”, „lyukaslevelű orbáncfű” helyett

Csathó és mtsai. 2012

A „közönséges”-nél egyedibb, akár a növény felismerhetőségét (gyógynövény!) is jobban segítő faji jelző, a „lyuggatottlevelű”-nél és a „lyukaslevelű”-nél pedig egyszerűbb, rövidebb alak.

Galatella villosa

gyapjas gerebcsin

„gyapjas őszirózsa” mellett

Jávorka – Csapody 1975, társnévként: Priszter 1998, Simon 2002, Bagi 2008, Király 2009

Ha a korábbi Aster nemzetség felosztását elfogadjuk, úgy az előálló Galatella nemzetségre érdemes visszahozni a régi népi „gerebcsin” kifejezést. A népi név („gerepcsin”, „terepcsin” alakokban) főleg a Hortobágy környékéről ismert, a tágabban vett Aster nemzetség fajaira volt használatos (Hosszú 1988). (syn.: Aster oleifolius)

Galatella linosyris

arany gerebcsin

„aranyfürt” mellett

társnévként: Priszter 1998, Bagi 2008

Lásd előbb. (syn.: Aster linosyris)

Galatella punctata

réti gerebcsin

„réti őszirózsa” mellett, „pettyegetett gerebcsin”, „pettyegetett őszirózsa” helyett

Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2012, társnévként: Király 2009

Lásd előbb. Így az F3 ÁNÉR-kategória megnevezésére az egyszerű „gerebcsines” kifejezést javasoljuk, vö. „cickórós” (F1b kategória). (syn.: Aster sedifolius subsp. sedifolius, A. punctatus)

Galatella cana

molyhos gerebcsin

„molyhos őszirózsa” mellett, „pöszke gerebcsin” helyett

társnévként: Simon 2002, „Molyhos Gerebcsin”: Cserey 1906

Lásd előbb. (syn.: Aster canus, A. sedifolius subsp. canus)

Filago vulgaris

parlagi penészvirág

„német penészvirág” helyett/mellett

Csathó és mtsai. 2011

A korábban használt tudományos név (F. germanica) tükörfordításán alapuló változatnál találóbb alak.

Filago minima

vékony penészvirág

„hegyi penészvirág” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Találóbb név.

Inula germanica

hengeres peremizs

„hengeresfészkű peremizs” helyett

Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998

Rövidebb, egyszerűbb név. (Vö. „hengeres vasvirág”.)

Ambrosia artemisiifolia

parlagfű

„ürömlevelű parlagfű” helyett/mellett

Ujvárosi 1951, 1957, 1973, Priszter 1998, Bagi 2008

Az „ürömlevelű parlagfű” név körülményes, szóban szinte nem is használt.

Xanthium strumarium

bojtorjános szerbtövis

„bojtorjánszerb­tövis” helyett

Jávorka 1924–25, Soó – Máthé 1938, Király 2009

Az összetett kifejezésnek számító „bojtorjánszerbtövis” név komoly hibaforrást jelent, rendszeresen szerepel helytelenül, különírtan a forrásokban.

Bidens frondosus

fekete farkasfog

„feketetermésű farkasfog”, „feketés farkasfog”, „feketéllő farkasfog” helyett

Csathó – Balogh 2008

Rövidebb, egyszerűbb, jobb hangzású név.

Tanacetum corymbosum

sátoros varádics

„sátoros margitvirág” helyett/mellett

Király 2009, Csathó és mtsai. 2009

A mai rendszertani felosztásnak jobban megfelelő név.

Tanacetum parthenium

őszi varádics

„őszi margitvirág” helyett/mellett

Király 2009, Csathó és mtsai. 2009

A mai rendszertani felosztásnak jobban megfelelő név.

Leucanthemella serotina

tiszaparti margitvirág

„tiszaparti késeimargitvirág” helyett

Soó – Kárpáti 1968, Bagi 2008

A korábbi Chrysanthemum nemzetség felbontását a magyar nevezéktannak is célszerű követnie.

Arctium lappa

nagy bojtorján

„közönséges bojtorján” mellett/helyett

Soó – Máthé 1938, Ujvárosi 1957, 1973, Pázmány 1983, társnévként: Jávorka 1924–25, Rápóti – Romváry 1977, Priszter 1998

Rövidebb, használhatóbb név. A „nagy” faji jelző a népi növénynévadástól sem idegen.

Cirsium vulgare

lándzsás aszat

„közönséges aszat” helyett

Jávorka 1924–25, 1962, Jávorka–Csapody 1975, Pázmány 1983, Csathó – Balogh 2008

A faj esetében a tükörfordított „közönséges” jelző a nála „közönségesebb” Cirsium arvense – mezei aszat – miatt nem szerencsés.

Centaurea trinervia

mezőségi imola

„orosz imola” helyett

Molnár V. 2003

 

A Kárpát-medencei előfordulási helyére utaló, jó hangzású név.

Sonchus arvensis subsp. uliginosus

réti csorbóka

 

Csathó és mtsai. 2011

A taxon magyar név nélkül szerepel a szakirodalomban.

Crepis rhoeadifolia

büdös zörgőfű

„pipacslevelű zörgőfű” helyett

Bagi 2008, Csathó és mtsai. 2009

A faj fontosabb bélyege az erős, jellegzetes szaga. (Vö. „nehézszagú zörgőfű” – Jávorka 1962.)

Crepis setosa

sertés zörgőfű

„serteszőrű zörgőfű” helyett

Jávorka 1924–25, Ujvárosi 1957, 1973, Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998

A rövidebb név sem érthető félre – a különírás miatt.

Pyrola minor

kis körtike

„kisebb körtike” helyett

Jávorka 1924–25, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Bagi 2008

Egyszerűbb név.

Thesium kernerianum

királykői zsellérke

„Kerner-zsellérke” helyett

Opriş 1976

Egyszerűbb, magyarosabb szerkezetű és hangzású név.

Thesium dollineri

ugari zsellérke

„vetési zsellérke” mellett/helyett

Jávorka 1924–25, Ujvárosi 1957, 1973, társnévként: Priszter 1998

Találóbb, egyedibb névváltozat. Vö. „főleg ugarokon” (Jávorka 1924–25).

Silene bupleuroides

gór habszegfű

„termetes habszegfű” helyett

Jávorka 1924–25, Soó – Kárpáti 1968, Jávorka – Csapody 1975 – az utóbbinál első helyen „gór sziléne” néven

A „gór” régi magyar szó, jelentése: „hosszú (lábú)” (vö. pl. górcső), a növény és – különösen – a virág megnyúlt alkatára utal.

Petrorhagia saxifraga

kőtörő aszúszegfű

„kőtörőszegfű” helyett/mellett

Priszter 1998, Király 2009

A növény rendszertani helyére inkább utaló névalak.

Petrorhagia prolifera

homoki aszúszegfű

„aszúszegfű” helyett

Király 2009, társnévként: Priszter 1998

Találó, a rendszertani besorolást is jobban tükröző név.

Dianthus callizonus

királykői szegfű

„koronás szegfű” helyett/mellett

Molnár V. 2003, Bagi 2008, társnévként: Priszter 1998

Találóbb név.

Myosoton aquaticum

lágyhúr

„vízicsillaghúr” helyett

Priszter 1998, Bagi 2008, társnévként: Jávorka 1924–25

Egyszerűbb szerkezetű, rövidebb, találó név.

Stellaria graminea

réti csillaghúr

„pázsitos csillaghúr” mellett/helyett

Király 2009, Csathó és mtsai. 2011

A növény jellemző élőhelyére utaló (mezofil rétek), találóbb név.

Cerastium tenoreanum

prémes madárhúr

„Tenore-madárhúr” helyett

Csathó és mtsai. 2009

Hangzásában és szerkezetében magyarosabb, találó név. (syn.: Cerastium brachypetalum subsp. tenoreanum)

Cerastium brachypetalum

ugari madárhúr

„kisszirmú madárhúr” helyett/mellett

Király 2009, Csathó és mtsai. 2011

A tükörfordított névnél jobb hangzású és találóbb névváltozat.

Cerastium brachypetalum subsp. tauricum

mirigyes madárhúr

„kisszirmú madárhúr” helyett

Csathó és mtsai. 2009

Az alfaj magyar megnevezésére alkalmas név.

Cerastium fontanum subsp. vulgare

réti madárhúr

„forrásmenti madárhúr” helyett

Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Bagi 2008

A „forrásmenti madárhúr” félrevezető név, amely a taxon alfaji rangra való átsorolásából származik.

Cerastium semidecandrum

homoki madárhúr

„békamadárhúr” helyett

Király 2009, Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998, Bagi 2008

A „béka-” előtag szinte kivétel nélkül csak vízi, vízparti növényeknél fordul elő, így ennél az elsősorban homoki szárazgyepekre jellemző fajnál az kevésbé szerencsés.

Cerastium banaticum

bánsági madárhúr

 

Csathó és mtsai. 2009

 

A faj általában magyar név nélkül szerepel.

Sagina

mohafű

„zöldhúr” mellett

Csathó és mtsai. 2011

Találó, népi eredetű növénynév. Így pl.: S. procumbens heverő mohafű („heverő zöldhúr” helyett), S. subulata szálkás mohafű („szálkás zöldhúr” helyett).

Paronychia cephalotes

ezüstaszott

„ezüstvirág” helyett/mellett

Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968

Sokkal egyedibb, ízesebb név.

Chenopodium wolffii

tordai libatop

 

Priszter 1998, Csathó és mtsai. 2009

A faj gyakran szerepel magyar név nélkül.

Cycloloma atriplicifolia

fövenylaboda

„labodalevelű szárnyaslibatop” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Egyszerűbb, használhatóbb név.

Amaranthus bouchoni

francia disznóparéj

„Bouchon-disznóparéj” helyett

Csathó és mtsai. 2009

A zárójelbe tett név kiejtése egy magyar anyanyelvű számára nem egyértelmű.

Amaranthus blitoides

henye disznóparéj

„labodás disznóparéj” mellett/helyett

Ujvárosi 1951, 1957, 1973

A növény jellegzetes heverő szárára utaló, találóbb névváltozat.

Primula auricula subsp. hungarica

cifra kankalin

„medvefül-kankalin” helyett

Priszter 1998, Simon 2002, Bagi 2008

A tudományos névre utaló változatnál találóbb név.

Cortusa matthioli

nyakperecfű

„nyakperec” helyett

Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Pázmány 1983

A „nyakperec” alak túlságosan is általános értelmű.

Armeria

istác

„pázsitszegfű” helyett

Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Bagi 2008, „istácz”: Wagner 1903

Rövidebb, egyedibb, ízesebb név, mely rendszertani szempontból sem félrevezető. Így Armeria elongata magas istác („magas pázsitszegfű” helyett).

Rumex obtusifolius subsp. sylvestris

ligeti lórom

 

Csathó és mtsai. 2011

Az alfaj többnyire magyar név nélkül szerepelt.

Polygonum s.str.

porcfű

szűkebben vett „keserűfű” helyett, tágabban vett „porcsinkeserűfű” helyett

Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008, a Polygonum aviculare-nél társnévként: Jávorka 1924–25, Rápóti – Romváry 1977

Egyszerű, találó, különböző változataiban elterjedt népi név, amely jól kifejezi az új rendszertani felosztást is. Így: P. arenarium homoki porcfű („homoki keserűfű” helyett); P. bellardii Kitaibel-porcfű („Kitaibel-keserűfű” helyett); P. graminifolium pázsitlevelű porcfű („pázsitlevelű keserűfű” helyett); P. arenastrum taposott porcfű („taposott porcsinkeserűfű” helyett); P. rurivagum vidéki porcfű („vidéki porcsinkeserűfű” helyett), P. aviculare útszéli porcfű („porcsinkeserűfű” helyett – ez a név is a „porc”-ra utal –, „madárkeserűfű” helyett).

Fallopia

folyóka

„keserűfű” helyett

Csathó és mtsai. 2011

A családnak, különösképpen pedig az egykori tágabban értelmezett, mára felbontott keserűfű (Polygonum) nemzetség tagjainak magyar (és tudományos) nevezéktana igen bonyolult. Mi a népi eredetű „folyóka” név felelevenítésével tennénk kísérletet az előállt helyzet orvoslására. A „folyóka(fű)” név eredetileg az apró szulák (Convolvulus arvensis) mellett más „folyó” növényfajokra is vonatkozott (Hosszú 1988), Jávorka (1924–25) művében a „folyóka” a Fallopia („Fagopyrum”) convolvulus egyik társneveként szerepel.

Fallopia dumetorum

sövényfolyóka

„sövénykeserűfű” mellett, „sövénypohánka” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Lásd előbb.

Fallopia convolvulus

szulákfolyóka

„szulákkeserűfű” mellett, „(ugari) szulákpohánka” helyett

Csathó és mtsai. 2011, „folyóka” – társnévként: Jávorka 1924–25

Lásd előbb.

Fallopia × bohemica

korcs japánkeserűfű

„hibrid japánkeserűfű”, „cseh óriáskeserűfű” helyett

Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008

A „hibrid” idegen eredetű, nem magyaros hangzású szó.

Urtica urens

apró csalán

„kis csalán” mellett/helyett

Wagner 1903, Ujvárosi 1957, Priszter 1998, Bagi 2008, Király 2009

Hangtani szempontból is megfelelőbb alak.

Urtica kioviensis

lápi csalán

„kúszó csalán” helyett

Farkas 1999, Csathó – Balogh 2008

A faj jellegzetesebb tulajdonságát fejezi ki.

Corylus maxima

csöves mogyoró

„óriás mogyoró” helyett

Wagner 1903, Jávorka – Csapody 1975, Priszter 1998, Simon 2002

A tükörfordítottnál találóbb névváltozat.

Carpinus betulus

gyertyán

„közönséges gyertyán” helyett

Priszter 1998

A keleti gyertyán ritkasága miatt a név nem félrevezető.

Salix triandra

mandulafűz

„mandulalevelű fűz” helyett

Bagi 1998, 2008, Priszter 1998, Bartha 1999

Rövidebb, egyszerűbb név.

Salix cinerea

rekettyefűz

„hamvas fűz” mellett/helyett

Jávorka – Csapody 1965, Bartha 1999

Régi, elterjedt népi név.

Salix rosmarinifolia

serevényfűz

„cinegefűz” mellett

Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998, Simon 2002, Király 2009

A „serevény” régi népi kifejezés, „sűrű, tüskés bozót”, „fiatal, sűrű erdő” jelentéssel, illetve a jelen fűzfajra használt népi név (Hosszú 2002). Vö. még: „serevényseprű”: „serevényfűzből kötött seprű” (Hosszú 2002).

Vallisneria

csavarhínár

„vallisznéria” helyett

Priszter 1998

 

Magyar kifejezés.

Triglochin maritimum

sziki kígyófű

„tengerparti kígyófű” helyett

Bagi 2008, „sziki hutsza”: Wagner 1903, Jávorka – Csapody 1975

(Legalább is hazai viszonylatban) találóbb.

Colchicum bulbocodium

tavaszi kikerics

„egyhajúvirág” mellett, „tavaszi egyhajúvirág” helyett

Csathó és mtsai. 2012

Amennyiben a faj új rendszertani besorolását elfogadjuk, úgy ez a megfelelőbb név. (syn.: Bulbocodium vernum)

Asphodelus albus

genyőte

„királyné-gyertyája” helyett/mellett, „királyné gyertyája”, „(fehér) aszfodélusz” helyett

Jávorka 1962, Jávorka – Csapody 1975, Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008

Rövid, magyaros hangzású név (pl. genyőtés cseres-tölgyesek). Már Kitaibel is gyűjtötte „genyét” és „genyőte” alakban (Molnár V. 2007).

Gagea lutea

erdei tyúktaréj

„sárga tyúktaréj” helyett

Wagner 1903, Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2009

A tükörfordított faji jelzőnél az élőhelyre utaló névváltozat találóbb, hiszen a nemzetség összes hazai faja sárga virágú.

Gagea villosa

ugari tyúktaréj

„vetési tyúktaréj” helyett, mellett

Wagner 1903, Soó – Máthé 1938, Ujvárosi 1957, 1973, Jávorka – Csapody 1975, társnévként: Priszter 1998

Találóbb, egyedibb, jó hangzású név.

Gagea szovitsii

pusztai tyúktaréj

„Szovits-tyúktaréj” helyett

Bagi 2008, Király 2009

Hangzásában és szerkezetében magyarosabb, hangtanilag megfelelőbb név.

Fritillaria meleagris

kotuliliom

„kockás kotuliliom”,

„kockásliliom” mellett, „mocsári kockásliliom” helyett

társnévként: Priszter 1998, Farkas 1999, Bagi 2008, „koczkás kotu-liliom”: Wagner 1903

A kevésbé ismert „kotu” kifejezést is felelevenítő, jó hangzású név, amely társnévként rendszerint szerepel a forrásokban.

Prospero paratethycum

pusztai csillagvirág

„balkáni csillagvirág”, „békési csillagvirág” helyett

Csathó és mtsai. 2009

Jellegzetes – a rokonsági körben szokatlan – élőhelyére (ürmöspuszták) utaló név.

Scilla spetana

nadapi csillagvirág

„Speta-csillagvirág” helyett

Priszter 1998, Bagi 2008

Hangzásában és szerkezetében magyarosabb név.

Ornithogalum

sárma

„madártej” helyett

Jávorka 1924–25, 1962, Soó – Kárpáti 1968, Jávorka – Csapody 1975, Király 2009

„...keletről hozott sarana szavunk az egész nyelvterületen tovább él az Ornithogalum genusnév hivatalos magyar neveként, mint sárma. (A madártej fölösleges tükörfordítás.)” (Rab 1995). Így: O. boucheanum kónya sárma; O. × degenianum Degen-sárma; O. sphaerocarpum gömbtermésű sárma; O. pyramidale nyúlánk sárma; O. orthophyllum pusztai sárma; O. pannonicum üstökös sárma; O. refractum csilláros sárma; O. umbellatum ernyős sárma.

Asparagus officinalis

nyúlárnyék

„spárga” mellett, „közönséges spárga” helyett/mellett

Ujvárosi 1951, 1957, a nemzetségnél társnévként: Jávorka 1924–25, Király 2009

A „nyúlárnyék” az 1500-as évektől adatolható régi magyar név, amely a nyelvjárásokban ma is sokfelé használatos (Rácz 2010), a „spárga” viszont a görög eredetű latin „asparagus” szintén régi magyarított alakja, amely Rácz (2010) szerint az olasz nyelven keresztül került a magyarba.

Ruscus hypoglossum

nyelves csodabogyó

„lónyelvű csodabogyó” helyett

Wagner 1903

A „lónyelvű” faji jelző a tudományos név téves fordításából ered.

Iris spuria

fátyolos nőszirom

„korcs nőszirom” helyett

Priszter 1998, Farkas 1999, Csathó – Balogh 2008

A „korcs nőszirom” a kevésbé találó tudományos név tükörfordítása.

Cypripedium calceolus

boldogasszony-papucsa

„papucskosbor”, „rigópohár” helyett/mellett, „erdei papucskosbor”, „cipőcím” helyett

Jávorka 1962, Opriş 1976, Csathó – Balogh 2008, „boldog asszony papucsa” – társnévként: Jávorka 1924–25, „Boldogasszony papucsa” – társnévként: Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Simon 2002

A magyarság ősi Boldogasszony-kultusza számos népi növénynévben is megnyilvánul (boldogasszony-ága, Boldogasszony csepegtette fű, boldogasszony-csipkéje, boldogasszonyfű, boldogasszony-haja, boldogasszony-káposztája, boldogasszony-lapu, boldogasszony-levél, boldogasszony-menta, boldogasszony-palástja, boldogasszony-rózsa, boldogasszony-szilva, boldogasszony-tenyere, boldogasszony-tövise stb.). A hazai vadon termő fajok közül egyedül a boldogasszony-papucsának hivatalos neve őrzi ezt. A kifejezés mindenképpen megtartandó.

Hammarbya paludosa

tőzegkosbor

„tőzegorchidea”, „lápi tőzegorchidea” és „fiókás tőzegorchidea” helyett

Csathó és mtsai. 2009, társnévként: Bagi 2008

Az „orchidea” idegen eredetű és hangzású szó, hazai fajoknál következetesen nem fordul elő.

Dactylorhiza viridis

zöld ujjaskosbor

„zöldike” helyett/mellett, „zöldike ujjaskosbor” helyett

Csathó és mtsai. 2009

A növény új rendszertani besorolásának inkább megfelelő név.

Dactylorhiza maculata subsp. transsilvanica

erdélyi ujjaskosbor

 

társnévként: Molnár V. 2011

Ezt a bizonytalan rendszertani értékű alakot is érdemes külön magyar névvel illetni.

Dactylorhiza fuchsii subsp. sooana

Soó-ujjaskosbor

„Soó erdei ujjaskosbora” helyett

Bagi 2008, Csathó és mtsai. 2009

A magyar növénynévadási szokásoknak jobban megfelelő név.

Neotinea

sömöröskosbor

„pettyeskosbor” helyett/mellett, a tágabban vett „kosbor” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Az újabban elkülönített nemzetséget érdemes külön magyar névvel illetni. Az egyedibb volta miatt talán a „sömöröskosbor” az előnyösebb alak.

Neotinea tridentata

tarka sömöröskosbor

„tarka kosbor”, „tarka pettyeskosbor” helyett/mellett

Csathó és mtsai. 2011

Lásd előbb.

Neotinea ustulata

pettyes sömöröskosbor

„sömörös kosbor”, „sömörös pettyeskosbor” helyett/mellett

Csathó és mtsai. 2011

Lásd előbb.

Neotinea ustulata subsp. ustulata

tavaszi sömöröskosbor

 

Csathó és mtsai. 2011

A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt.

Neotinea ustulata subsp. aestivalis

nyári sömöröskosbor

 

Csathó és mtsai. 2011

A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt.

Neotinea × dietrichiana

korcs sömöröskosbor

 

Csathó és mtsai. 2011

A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt. (Neotinea tridentata × ustulata)

Anacamptis

agárkosbor

tágabban vett „kosbor” helyett, „vitézvirág”, „sisakoskosbor” és „csuklyáskosbor” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Az új rendszertani felosztással előállt tágabban értelmezett Anacamptis nemzetség magyar megnevezésére több próbálkozás is született az elmúlt években. Mi az „agárkosbor” fajnév nemzetségnévként való használatára teszünk most javaslatot. Mellette szól, hogy egy rövid, használható, ráadásul hagyományos alak (vö. még pl. „agármony”, „agárfű”, „ebmonyfű”, „ebkosbor”, „rókamony” alakok), amelynél a szükséges egybeírás sem zavaró.

Anacamptis palustris subsp. palustris

mocsári agárkosbor

„mocsári kosbor” mellett, „mocsári sisakoskosbor” és „mocsári csuklyáskosbor” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Lásd előbb.

Anacamptis palustris subsp. elegans

pompás agárkosbor

„pompás kosbor” mellett, „pompás sisakoskosbor” és „pompás csuklyáskosbor” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Lásd előbb.

Anacamptis pyramidalis

nemes agárkosbor

„vitézvirág” mellett, „tornyos sisakoskosbor” és „tornyos vitézvirág” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Lásd előbb.

Anacamptis morio

törpe agárkosbor

„agárkosbor” mellett, „agár sisakoskosbor” és „agárcsuklyás-kosbor” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Lásd előbb.

Anacamptis coriophora

poloskaszagú agárkosbor

„poloskaszagú kosbor” mellett, „poloskaszagú sisakoskosbor” és „poloskaszagú csuklyáskosbor” helyett

Csathó és mtsai. 2011

Lásd előbb.

Anacamptis × timbalii

Timbal-agárkosbor

„Timbal-kosbor” mellett

Csathó és mtsai. 2011

Lásd előbb. (Anacamptis coriophora × palustris subsp. palustris)

Anacamptis × ticinensis

korcs agárkosbor

 

Csathó és mtsai. 2011

Lásd előbb. A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt. (Anacamptis coriophora × pyramidalis)

Carex divulsa subsp. leersii

tölgyessás

„tölgyes sás” helyett

Bagi 2008, Csathó és mtsai. 2009

A névben szereplő „tölgyes” faji jelző nem melléknév, hanem a termőhelyet kifejező főnév, ezért egybeírandó.

Carex pilosa

bükksás

„bükkös sás” helyett

Csathó – Balogh 2008

A „bükkös sás” egyébként is egybeírandó lenne (lásd előző faj), ez a változat azonban rövidebb, egyszerűbb.

Bromus commutatus

réti rozsnok

„bókoló rozsnok” mellett/helyett

Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2011

Találóbb név.

Festuca pseudovina

veresnadrágcsenkesz

„sovány csenkesz” és „sziki csenkesz” helyett

„veresnadrág-csenkesz”: Csathó – Balogh 2008

A „veresnadrág” régi, általánosan elterjedt népi kifejezés.

Poa humilis

hamvas perje

„kéklő perje” és „sziki perje” helyett

Csathó és mtsai. 2011

A fajra leggyakrabban alkalmazott „kéklő perje” név a „kékperje” (Molinia) nemzetségnévhez való hasonlóság miatt nem szerencsés, a „sziki perje” elnevezés pedig a faj esetében félrevezető.

Poa angustifolia

szálas perje

„karcsú perje”, „keskenylevelű perje” helyett

Bagi 2008, Csathó és mtsai. 2009

A „karcsú perje” név a rokon „sovány perje” miatt könnyen téveszthető. A tükörfordított „keskenylevelű” jelző pedig túlságosan hosszú szó.

Agropyron pectiniforme

taréjos búzafű

„taréjos tarackbúza” helyett

Soó – Kárpáti 1968, Jávorka – Csapody 1975, Priszter 1998

Elterjedt név, amely a növény újabb, külön nemzetségbe való sorolását is kifejezi.

Pholiurus pannonicus

tőrfű

„kígyófark” mellett/helyett, „magyar kígyófark” helyett

Jávorka 1924–25, Csathó és mtsai. 2011, „magyar tőrfű”: Wagner 1903

Találó név. A „kígyófark” megnevezés a hasonló „kígyófű” (Triglochin) névvel való keverhetőség miatt sem túl szerencsés – amely ráadásul szintén szikeseken is előforduló növényt jelöl.

Agrostis stolonifera

fehér tippan

„tarackos tippan” helyett

Jávorka 1962, Soó – Kárpáti 1968, Simon 2002, Bagi 2008

Találóbb név.

Phleum phleoides

karéjos komócsin

„sima komócsin” mellett/helyett

Csathó és mtsai. 2011, „karélyos lóperje”: Soó – Máthé 1938

A növény jellegzetességére inkább utaló, találóbb név.

Crypsis

bajuszfű

„bajuszpázsit” helyett

Csathó és mtsai. 2011

A Crypsis (bajuszpázsit) és Heleochloa (bajuszfű) nemzetségek összevonásával előállt tágabban vett nemzetségre a rövidebb, egyszerűbb magyar nevet érdemes alkalmazni.

Crypsis aculeata

búbos bajuszfű

„bajuszpázsit” mellett/helyett, „búbos bajuszpázsit” helyett, „hegyes bajuszpázsit” helyett

Wagner 1903, Csathó és mtsai. 2011, „búbos bajuszpázsit”: Bagi 2008, társnévként: Priszter 1998

A növény mai rendszertani besorolásának megfelelő, találó, egyedibb név.

Digitaria sanguinalis

pirók ujjasmuhar

„pirók-ujjasmuhar” helyett

Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998

A „pirók” nem főnév, hanem melléknév (a népi kifejezés jelentése vöröses, pirosas), így a név kötőjel nélkül, két szóba írandó.

Chrysopogon gryllus

sikárfű

„élesmosófű” mellett, „éles sikárfű” helyett

Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998, Bagi 2008, „éles sikárfű”: Király 2009

Mind a „sikárfű”, mind az „élesmosófű” megtartandó népi gyökerű név, azonban a kettő közül a hangfestő „sikárfű” a rövidebb és használhatóbb alak.

 

 


 

 

Irodalom

 

Bagi I. (1998): A zárvatermő növények rendszerének kompendiuma. – JATEPress, Szeged. 146 pp.

Bagi I. (2008): Zárvatermő növények adattára. – Juhász Nyomda, Szeged. 277 pp.

Bagi I. – Csathó A. I. (2012): Egy kézirat margójára: Timár Lajos – Népies növénynevek a Tiszamentéről. – Kézirat, Szeged–Battonya. 29 pp.

Balogh L. – Dancza I. – Király G. (2004): A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. – Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 61–92.

Bartha D. (1999): Magyarország fa- és cserjefajai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. 301 pp.

Borhidi A. – Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1–2. – A KöM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. 362+404 pp.

Csapody I. (2010): Flora parva Tatrensis. – Kis tátrai flóra. – Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet, Sopron. 53 pp.

Csapody V. – Priszter Sz. (1966): Magyar növénynevek szótára. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 301 pp.

Csathó A. I. (2006): Gondolatok a magyar növénynevezéktanról. – In: VI. MÉTA-túra. – 2006. április 27-május 1. – Kézirat, Vácrátót. pp.: 109–115.

Csathó A. I. – Balogh L. (2008): Néhány magyar növénynév-javaslat (A 200 éves Magyar Fűvész Könyv emlékére). – Kitaibelia 13 (1): 154.

Csathó A. I. – Balogh L. – Bagi I. (2009): Javaslatok a Kárpát-medencei hajtásos növények magyar nevezéktanához. – In: VI. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. – 2009. november 12-13.Előadáskötet. – Magyar Biológiai Társaság, Budapest. pp.: 209–222.

Csathó A. I. – Balogh L. – Bagi I. (2011): Javaslatok a Kárpát-medencei hajtásos növények magyar nevezéktanához II. – In: VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. – 2011. október 13-14.Előadáskötet. – Magyar Biológiai Társaság, Budapest. pp.: 115–122.

Csathó A. I. – Balogh L. – Bagi I. (2012): Növénynév.hu. – Kitaibelia 17 (1): 86.

Csathó A. I. – Balogh L. – Bagi I. (2013): Suggestions for Hungarian names of the vascular plants of Carpathian Basin III. (Javaslatok a Kárpát-medencei hajtásos növények magyar nevezéktanához III.). – In: "VIII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium – I. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia. – "VIII. Carpathian Basin Biological Symposium – I. Sustainable development in the Carpathian Basin" international conference. – Absztraktkötet. – Book of Abstracts. – Budapest, Hungary, November 21-23., 2013. – Szent István Egyetem, Egyetemi Nyomda, Gödöllő. p.: 90.

Csathó A. I. – Balogh L. – Bagi I. (2014): Növénynév.hu, kezdeményezés a magyar növénynevezéktan terén. – In: Veszelszki Á. – Lengyel K. (szerk.): Tudomány, technolektus, terminológia. – A tudományok, szakmák nyelve. – Budapest, Éghajlat Könyvkiadó. pp.: 267–278.

Farkas S. (szerk.) (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. 416 pp.

Horváth F. – Dobolyi Z. K. – Morschhauser T. – Lőkös L. – Karas L. – Szerdahelyi T. (1995): Flóra adatbázis 1.2. – Taxonlista és attribútum-állomány. – MTA ÖBKI, Vácrátót. 267 pp.

Hosszú F. (szerk.) (1988): Új Magyar Tájszótár. – Második kötet. – E–J. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 1175 pp.

Hosszú F. (szerk.) (2002): Új Magyar Tájszótár. – Negyedik kötet. – N–S. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 1008 pp.

Jakab G. (szerk.) (2012): A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága. – A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei I. – Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas. 413 pp.

Jávorka S. (1924–25): Magyar Flóra. – (Flora Hungarica). – Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. – Studium, Budapest. CII + 1307 pp.

Jávorka S. (1926): A magyar flóra kis határozója. – Studium, Budapest. 324 + XLVII pp.

Jávorka S. (1962): Növényhatározó. – II. kötet. – 3. kiadás. – Tankönyvkiadó, Budapest. 527 pp.

Jávorka S. – Csapody V. (1965): Erdő-mező virágai. – A magyar flóra színes kis atlasza. – Negyedik, javított kiadás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 246 pp. + 120 tábla.

Jávorka S. – Csapody V. (1975): Iconographia florae partis austro-orientalis Europae Centralis. – Közép-Európa délkeleti részének flórája képekben. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 73+XL+576 pp.

Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. – Magyarország hajtásos növényei. – Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 616 pp.

Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.) (2004): Özönnövények.Biológiai inváziók Magyarországon. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. 408 pp.

Molnár V. A. (2003): Növényritkaságok a Kárpát-medencében. – Rejtőzködő Kincseink. – Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen. 232 pp.

Molnár V. A. (2007): Kitaibel Pál élete és öröksége. – Kitaibel Kiadó, Biatorbágy. 215 pp.

Molnár V. A. (szerk.) (2011): Magyarország orchideáinak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest. 504 pp.

Nagylaki K. (1942): Növénytani szótár. – Lukács Sándor Könyvkiadó, Budapest. 351 pp.

Novák R. – Dancza I. – Szentey L. – Karamán J. (szerk.) (2011): Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. – Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, Budapest. 570 pp.

Opriş, T. (1976): Csodálatos növényritkaságaink. – Albatrosz Könyvkiadó, Bukarest. 202 pp. (Fordította: Szabados A.)

Pázmány D. (1983): Növényhatározó. – Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca. 296 pp.

Priszter Sz. (1998): Növényneveink. – A magyar és a tudományos növénynevek szótára. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. 547 pp.

Rab J. (1995): Növényneveink története. – In: Járainé Komlódi M. (szerk.): Pannon Enciklopédia.Magyarország növényvilága. – Dunakanyar 2000, Budapest. pp.: 233–247.

Rácz J. (2010): Növénynevek enciklopédiája. – Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. – Tinta Könyvkiadó, Budapest. 812 pp.

Rápóti J. – Romváry V. (1977): Gyógyító növények. – Ötödik, átdolgozott és bővített kiadás. – Medicina Könyvkiadó, Budapest. 511 pp.

Simon T. (2002): A magyarországi edényes flóra határozója. – Harasztok – virágos növények. – 5. kiadás. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 976 pp.

Soó R. – Kárpáti Z. (1968): Növényhatározó II. – Tankönyvkiadó, Budapest. 846 pp.

Soó R. – Máthé I. (1938): A Tiszántúl flórája. – Magyar Flóraművek 2. – Debrecen. 192 pp.

Timár L. – Bagi I. – Csathó A. I. (2014): Népies növénynevek a Tiszamentéről. – Kitaibelia 19 (1): 156–172.

Ujvárosi M. (1951): Szántóföldi gyomnövényeink. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 352 pp.

Ujvárosi M. (1957): Gyomnövények, gyomirtás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 786 pp.

Ujvárosi M. (1973): Gyomnövények. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 833 pp.

Wagner J. (1903): Magyarország virágos növényei. – K. M. Természettudományi Társulat, Budapest. XXV + 241 pp. + LXVII tábla.

 

 

Köszönetnyilvánítás

 

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a következő személyeknek, akik javaslatokkal, véleményekkel, ötletekkel vagy biztatással sokat segítették munkánkat: Babai Dániel, Csathó András János, Csathó Kálmánné, Dancza István, Dusik Tibor, Hegedűs Zoltán, Jakab Gusztáv, Lengyel Attila, Melecske Zsuzsanna, Molnár Csaba, Molnár V. Attila, Molnár Zsolt, Novák Róbert, Pál Róbert, Pifkó Dániel, Riezing Norbert, Schmidt Dávid, Sramkó Gábor, Szalma László, Szilágyi László, Teleki Balázs, Tóth István Zsolt, Ujházy Noémi, Varga Anna, Vidéki Róbert, Virók Viktor és még sokan mások.

 

 

 

Összeállította:

 

Csathó András István1Balogh Lajos2 – Bagi István3

 

1Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, [email protected]

2Savaria Múzeum, Természettudományi Tár, Szombathely, [email protected]

3SZTE Növénybiológiai Tanszék, Szeged, [email protected]

 

Utolsó frissítés: 2017. 10. 05.