Növénynév.hu
A magyar növénynevek
honlapja
Javaslatok a
Kárpát-medence hajtásos növényeinek magyar nevezéktanához
Az immár több
évszázados múltra visszatekintő magyar növénytani szaknyelv ápolása ma is fontos
és időszerű feladat. E szakterületet – különösen egy ilyen, számos új
rendszertani eredményt felsorakoztató időszakban – nem szabad elhanyagolni. Az
elmúlt néhány évben a botanikus szakma kérdés iránt érdeklődő tagjai körében
több növénynév-javaslatot véleményeztettünk. A visszajelzések gyakran meglepően
egybevágók voltak. A beérkezett vélemények számos javaslatot megerősítettek,
több névalaktól azonban a későbbiekben el kellett tekintenünk.
Növényneveink
jelentős része nyelvünk gyöngyszemei közé tartozik. Egy jó növénynév sokat
segíthet a faj azonosításában, találóan utalhat a növény bármilyen
jellegzetességére, megjelenésére, élőhelyére, származási helyére,
felhasználhatóságára, gyógyhatására stb. Az ember számára sokkal hamarabb
megjegyezhető az anyanyelvén hangzó név, mintsem a tudományos nevek, ezért a
magyar megnevezések különösen nagy szerepet kapnak pl. az ismeretterjesztésben
is. Növényneveink a hazai flórára vonatkozóan többé-kevésbé kiforrottak. Néhány
esetben azonban talán indokolt a nevek további csiszolása, ezekből kíván
ízelítőt adni az itt bemutatott jegyzék. A válogatás és a javaslatok többsége
természetesen – és vállaltan – szubjektív.
A
2008-ban útjára indított www.novenynev.hu
honlap azóta folyamatosan hozzáférhető a Világhálón. A
terveink szerint e felületen a Magyarországon
előforduló hajtásos növények teljességre törekvő magyar névjegyzéke is helyet
kap majd, valamint a kérdéskörrel kapcsolatos további források, részletek is
megtalálhatók lesznek.
Névjavaslatok
A
táblázat a Kárpát-medence hajtásos flórájára vonatkozó néhány névjavaslatot foglal
össze. Az első oszlopban a fajok tudományos neve, majd a következőben az
általunk javasolt magyar név szerepel. Ezt követően az egyéb, a szakirodalomban
többé-kevésbé rendszeresen előforduló névváltozatokat tüntettük fel. A táblázat
következő oszlopában a javasolt magyar név forrása szerepel. A hivatkozások –
természetesen – nem törekedhetnek teljességre. Az itt szereplő
források az adott névváltozatot nemcsak társnévként említik meg, hanem
első helyen hozzák (a kivételeknél ezt külön jelezzük). Végül minden
javaslatnál egy rövid indoklás is olvasható. A fajok sorrendje alapvetően Simon
(2002) munkáját követi.
Tudományos név |
Javasolt magyar név |
Egyéb magyar név |
A javasolt magyar név
forrása |
Indoklás |
Paeonia banatica |
bánsági bazsarózsa |
„bánáti
bazsarózsa” mellett/helyett |
Priszter 1998, Bagi
2008, Király 2009 |
A
faji jelzőt adó helynév magyaros alakja: „Bánság”. |
Nigella arvensis |
mezei katicavirág |
„kandilla” mellett, „mezei kandilla”,
„vetési katicavirág” helyett |
Priszter 1998,
„vetési katicavirág”: Ujvárosi 1951, 1957, 1973, „katiczavirág”,
társnévként: Wagner 1903 |
Magyarosabb
hangzású, használható névváltozat. |
Ranunculus strigulosus |
mocsári boglárka |
„merevszőrű
boglárka”, „széleslevelű boglárka” és „Steven-boglárka” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Egyszerűbb,
használhatóbb név. |
Thalictrum simplex subsp. galioides |
galajborkóró |
„galajszerű
borkóró” és „galajképű virnánc” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Egyszerűbb,
rövidebb névalak. |
Nuphar lutea |
sárga vízitök |
„tavirózsa”
mellett/helyett, „sárga tavirózsa” helyett |
Wagner 1903,
Priszter 1998, Király 2009 |
A
„tavirózsa” név a „tündérrózsa” (Nymphaea) nemzetségnévvel való téveszthetőség miatt
kevésbé szerencsés. |
Potentilla palustris |
tőzegpimpó |
„tőzegeper”
mellett |
Király 2009 |
A
növény mai rendszertani besorolását inkább kifejező név. |
Potentilla erecta |
vérontó pimpó |
„vérontófű”
mellett, „vérontófű pimpó” helyett |
Wagner 1903,
Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998 |
A
növény mai rendszertani besorolását inkább kifejező név. |
Agrimonia eupatoria |
patikapárlófű |
„közönséges
párlófű” mellett/helyett |
Csathó és mtsai.
2009, társnévként: Csapody – Priszter 1966, Rácz 2010 |
Rövidebb
és sokkal egyedibb, a növény gyógyhatására is utaló faji jelző. |
Sanguisorba minor |
csabaíre |
„csabaíre-vérfű”
helyett |
Priszter 1998,
Simon 2002, Király 2009 |
A
kettős nevezéktan alkalmazása ebben az esetben kissé erőltetett. |
Rosa subcollina |
mezsgyerózsa |
|
Csathó és mtsai.
2011 |
A
név a fajcsoport egyik jellegzetes élőhelyére utal (vö. még: „gyepűrózsa”).
(A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt.) |
Corothamnus procumbens |
rekettyezanót |
„sziklai zanót”
helyett/mellett, „(elfekvő) sziklai-zanót” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
A
faj külön nemzetségbe való átsorolását is kifejező, találó név. |
Chamaecytisus |
zanót |
„törpezanót”
helyett |
Simon 2002,
Csathó és mtsai. 2009 |
A
korábbi Cytisus nemzetség
felbontása után a „zanót” nevet legcélszerűbb a Chamaecytisus nemzetségre használni. |
Chamaecytisus rochelii |
szörényi zanót |
„Rochel-zanót”
mellett/helyett, „Rochel-törpezanót” helyett |
Csathó és mtsai.
2009 |
Magyarosabb
hangzású és szerkezetű név. |
Chamaecytisus
virescens |
halvány zanót |
„zöldellő
törpezanót” helyett |
Csathó és mtsai.
2009, „Halovány Zanót”: Simonkai (1893) |
Egyszerűbb,
találóbb név. |
Medicago monspeliaca |
francia lucerna |
„francia
lepkeszeg” helyett |
Király 2009 |
A
növény mai rendszertani besorolásának megfelelő név. |
Trifolium lupinaster |
csillagfürthere |
„csillagfürtszerű
(ló)here” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Egyszerűbb,
rövidebb alak. |
Trifolium lappaceum |
bojtorjánhere |
|
Csathó és mtsai.
2011 |
A
növény gömbszerű fejecskevirágzata a bojtorján fészekvirágzatára emlékeztet.
(A faj korábban magyar név nélkül szerepelt.) |
Trifolium pratense |
vörös here |
„lóhere”
mellett, „réti here” helyett/mellett |
Bagi 1998,
társnévként: Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998 |
A
„réti here” a tudományos név tükörfordítása, a faj a gyakori, közismert
rokonaitól kevésbé a réti termőhelyével, inkább a vörös virágszínével tér el. |
Trifolium stellatum |
csillaghere |
|
Csathó és mtsai.
2011 |
A
javasolt név a növény jellegzetes, csillagszerű csészéjére utal. (A faj
korábban magyar név nélkül szerepelt.) |
Amorpha fruticosa |
gyalogakác |
„cserjés
gyalogakác” helyett |
Priszter 1998,
Simon 2002 |
A
tükörfordított faji jelző használata itt erőltetett, a többi Amorpha-faj is cserje vagy félcserje. |
Lathyrus tuberosus |
mogyorós lednek |
„gumós lednek”
helyett |
Jávorka 1924–25,
Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998 |
Az
elterjedt „mogyorós lednek” név a faj népi nevére („mogyoróvirág”,
„mogyorófű”, „földimogyoró”) is utal, míg a „gumós lednek” a tudományos név
egyszerű tükörfordítása. |
Lythrum tribracteatum |
henye füzény |
„apró füzény”
helyett |
Csathó és mtsai.
2009 |
Találóbb
név. Továbbá kevésbé téveszthető a hasonló és gyakran együtt előforduló
alacsony füzény (Lythrum hyssopifolium)
magyar nevével. |
Hippuris vulgaris |
vízi lófark |
„vízilófark”,
„vízi-lófark” helyett |
Soó – Máthé
1938, Csathó és mtsai. 2009 |
Legegyszerűbben
ezzel az írásmóddal érhető el, hogy a név ne legyen félrevezető. |
Rhamnus catharticus |
varjútövis |
„varjútövis-benge”
helyett |
Jávorka 1924–25,
Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Simon 2002 |
A
kettős nevezéktan ez esetben erőltetett. |
Torilis arvensis |
parlagi tüskemag |
„vetési
tüskemag” mellett/helyett |
Ujvárosi 1957,
1973 |
A
növény termőhelyét pontosabban meghatározó név. „Szántóföldeken többnyire még
akkor is hiányzik (vagy legfeljebb a széleken található), ha az utak széle
tele van vele” (Ujvárosi 1957, 1973). |
Turgenia latifolia |
begencs |
„nagy ördögbocskor”
helyett/mellett, „varádicslevelű ördögpirula” helyett |
Jávorka 1924–25,
1926, Soó – Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2012, „degencs”, társnévként: Wagner 1903 |
A
faj külön nemzetségbe való sorolását is kifejező, régi, rövid, egyedi
hangzású név (vö. „bogáncs”). |
Orlaya grandiflora |
laputurbolya |
„Orlay-murok”
mellett, „Orlay-turbolya” helyett |
Jávorka 1926,
társnévként: Priszter 1998, „lapu turbolya”: Ujvárosi 1957, „nagyvirágú
laputurbolya”: Wagner 1903, Jávorka 1924–25 |
Egyszerűbb
szerkezetű, ezért használhatóbb név. |
Bifora radians |
poloskafű |
„poloskagyom”
mellett, „sugárzó poloskagyom” helyett |
Soó – Máthé
1938, Ujvárosi 1951, 1957, 1973 |
Használhatóbb
névalak. |
Apium |
zeller |
„celler” helyett |
Jávorka –
Csapody 1975, Priszter 1998, Bagi 2008 |
Jobb
hangzású, elterjedtebb név. Így: Apium
repens kúszó zeller („kúszó
celler” helyett). |
Oenanthe fistulosa |
bördős borgyökér |
„bördös
borgyökér” helyett, „csöves borgyökér” helyett |
Wagner 1903,
Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, „bördős mételykóró”: Jávorka 1962 |
A
„bördös” alak elírás, a név a népi „bördő” (pl. a vöröshagyma szára)
kifejezésből származik, a növény csöves levélnyelére és levélgerincére utal. |
Seseli peucedanoides |
zöldes gurgolya |
„zöldes
kígyókapor” helyett |
Bagi 2008,
Király 2009 |
A
mai rendszertani besorolásnak megfelelő név. |
Peucedanum cervaria |
szarvaskocsord |
„szarvas
kocsord”helyett |
Jávorka –
Csapody 1975, Priszter 1998, Simon 2002 |
A
faji jelző a „szarvas” állatnévből származik, összetett szó, ezért
egybeírandó (a különírt változat gyakran előforduló hibás alak). |
Pastinaca sativa
subsp. pratensis |
vadpaszternák |
„vadpasztinák”
mellett/helyett, „paszternák”, „pasztinák” helyett |
Csathó és mtsai.
2009, társnévként: Priszter 1998 |
A
vad alak a termesztett növénytől megkülönböztetendő. (További kérdés még, a
„pasztinák” változat köznyelvben való elterjedtsége.) |
Daucus carota
subsp. carota |
vadmurok |
„murok” helyett |
Jávorka 1924–25,
Ujvárosi 1951, Priszter 1998, Király 2009 |
A
„murok” a sárgarépa elterjedt népi neve, a vad alak ettől megkülönböztetendő. |
Galium elongatum |
nyúlánk galaj |
„megnyúlt galaj”
helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
A
magyar nevezéktani szokásoknak inkább megfelelő alak. |
Malva sylvestris |
nagy mályva |
„erdei mályva”
mellett/helyett |
Soó – Máthé
1938, Csathó és mtsai. 2011 |
Az
általánosan használt, tükörfordított „erdei mályva” név a növény
jellemző élőhelyét helytelenül határozza meg, ezért félrevezető. |
Oxalis corniculata |
vörös madársóska |
„szürke
madársóska” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
A
faj jellegzetességét pontosabban kifejező, találóbb név. |
Oxalis dillenii |
parlagi madársóska |
„Dillenius-madársóska”
helyett |
Priszter 1998,
Simon 2002 |
A
„Dillenius-madársóska” név mind hangzásában, mind szerkezetében meglehetősen
magyartalan. |
Oxalis stricta |
egyenes madársóska |
„sárga
madársóska” és „felálló madársóska” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
A
„sárga” jelző több gyakori rokon fajra is vonatkozhatna. Az „egyenes”
kifejezés a magyar növénynévadási hagyománynak inkább megfelel (Molnár Csaba
– szóbeli közlés). |
Geranium pratense |
réti gólyaorr |
„mezei gólyaorr”
mellett/helyett |
Csapody 2010,
Csathó és mtsai. 2011 |
A
növény élőhelyére (üde hegyi kaszálórétek) pontosabban utaló név. |
Euphorbia helioscopia |
napraforgó kutyatej |
„napraforgó-kutyatej”
helyett |
Soó – Kárpáti
1968, Priszter 1998, Bagi 2008 |
A
faji jelző itt melléknév – nem a napraforgóra (Helianthus) utal – így különírandó. |
Euphorbia esula |
útszéli kutyatej |
„sárkutyatej”
helyett/mellett |
Ujvárosi 1951,
1957, 1973, Novák és mtsai. 2011 |
A
leginkább száraz gyepekre jellemző növény esetében a „sár-” faji jelző nem
szerencsés, félrevezető. |
Fraxinus pennsylvanica |
amerikai kőris |
„vörös kőris”
helyett |
Bartha 1999,
Mihály – Botta-Dukát 2004, Király 2009 |
Érdekes
jelenség, hogy a határozókban, kézikönyvekben korábban szinte kizárólagosan a
„vörös kőris” név szerepelt, a botanikusok ennek ellenére az élő nyelvben
általánosan a faj tájidegen voltát, özönnövény-lényegét jól kifejező
„amerikai kőris” nevet használják. (Megj.: a Fraxinus americana magyar neve „fehér
kőris”.) |
Gentianopsis ciliata |
rojtostárnics |
„prémes
tárnics”, „prémestárnicska” helyett |
Csathó és mtsai.
2009 |
A
„prémes” jelző a növény esetében nem találó, félrevezető. |
Convolvulus arvensis |
apró szulák,
folyófű, folyondár |
|
|
A
„folyófű” elterjedt népi név feltétlen megemlítendő. A név a „folyik” igével
mutat kapcsolatot, mint a másik gyakori népi megnevezés, a „folyondár” is. |
Cuscuta campestris |
útszéli aranka |
„nagy aranka”
helyett |
Csathó – Balogh
2008, Bagi 2008 |
A
„nagy” faji jelző a növény esetében nem találó. |
Asperugo procumbens |
borzfű |
„magiszák”
mellett, „ragadós magiszák” mellett, helyett |
társnévként:
Wagner 1903, Jávorka 1924–25 |
Találó,
rövid, jól használható népi név. |
Borago officinalis |
kerti ökörnyelv |
„borágó”, „kerti
borágó” mellett/helyett |
Csathó és mtsai. 2012, társnévként: Wagner 1903, Jávorka 1924–25 |
A
magyarított alaknál használhatóbb, találó (vö. érdeslevelűek), minden
valószínűség szerint népi eredetű név. |
Glechoma × pannonica |
köztes repkény |
|
Csathó és mtsai.
2009 |
A
taxon leggyakrabban magyar név nélkül szerepel. |
Salvia nutans |
kónya zsálya |
„bókoló zsálya”
mellett/helyett |
Jávorka 1924–25,
Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Farkas 1999, Simon 2002 |
Valamivel elterjedtebb név, amely a régi „kónya”
szavunkat is őrzi. |
Salvia × betonicifolia |
kajla zsálya |
|
Csathó és mtsai.
2009 |
A
taxon leginkább magyar név nélkül szerepel. |
Salvia amplexicaulis |
bugás zsálya |
|
|
A
faj korábban magyar név nélkül szerepelt. |
Lycium barbarum |
ördögcérna,
semfűsemfa |
„közönséges
ördögcérna” és „lícium” helyett |
Priszter 1998 |
Találó,
szellemes népi neve („semfűsemfa”) feltüntetendő. |
Solanum dulcamara |
ebszőlőcsucsor |
„keserű
csucsor”, „kesernyés csucsor” helyett |
Csathó – Balogh
2008, „ebszőllő csucsor”: Jávorka 1924–25, „ebszőlő csucsor”: Soó – Kárpáti
1968 |
Ez
a változat az „ebszőlő” régi, elterjedt népi nevet is őrzi. |
Datura stramonium |
csattanó maszlag |
„maszlag”
helyett |
Wagner 1903,
Jávorka 1924–25, Jávorka – Csapody 1975, Bagi 2008, Király 2009 |
Használata
sokkal elterjedtebb. |
Linaria biebersteinii
subsp. strictissima |
pusztai gyújtoványfű |
„olasz
gyújtoványfű”, „Bieberstein-gyújtoványfű”és „hibrid gyújtoványfű” helyett |
Csathó – Balogh
2008, Bagi 2008, Jakab 2012 |
A
rendszertani helyzete igen bizonytalan, változó megítélésű; ezért
szerencsésebbnek tűnik, ha a magyar neve az éppen aktuális tudományos név
helyett a növény élőhelyére utal. |
Veronica anagalloides |
iszapveronika |
„iszaplakó
veronika” helyett/mellett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Rövidebb,
kevésbé körülményes név. |
Veronica
anagallis-aquatica |
póléveronika |
„pólé veronika”
helyett |
Simon 2002,
Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998 |
A
„pólé” főnév, ezért a növénynév, mint összetett szó, egybeírandó. |
Veronica catenata |
mocsári veronika |
„üstökös
veronika” helyett/mellett, „vízi veronika” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Találóbb
név. |
Veronica vindobonensis |
ligeti veronika |
„bécsi veronika”
helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
A
tükörfordított „bécsi” jelző a magyar növényneveknél kevésbé megszokott. |
Veronica jacquinii |
sallangos veronika |
„Jacquin-veronika”,
„szabdaltlevelű veronika” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Egyszerűbb
névalak. |
Veronica hederifolia s.
l. |
borostyánlevelű veronika |
„repkénylevelű
veronika” helyett |
Jávorka 1924–25,
Simon 2002, Csathó és mtsai. 2011 |
A
megszokott magyar nevet a gyűjtőfajra érdemes alkalmazni,
mivel a szóbeli említések és a hazai adatok nagy része a tágabban vett
taxonra vonatkozik. |
Veronica hederifolia s.
str. |
repkényveronika |
„borostyánlevelű
veronika” helyett/mellett |
Csathó és mtsai.
2011, társnévként: Priszter 1998 |
Így
a szűkebben vett (kis)faj a gyűjtőfajtól a magyar
nevében is elkülönül. (syn.: Veronica hederifolia subsp. hederifolia) |
Veronica triloba |
karéjos veronika |
„háromkaréjú
veronika” helyett/mellett, „háromhasábú veronika” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Egyszerűbb
név. (syn.: Veronica
hederifolia subsp. triloba) |
Veronica sublobata |
sövényveronika |
„hosszúkocsányú
veronika” helyett, „sövény-veronika” (kötőjellel) helyett |
Csathó és mtsai.
2011, „sövény-veronika” Király 2009 |
Jobb
hangzású, egyszerűbb név. (A kötőjeles írásmód nem indokolt.) (syn.: Veronica
hederifolia subsp. lucorum) |
Veronica polita |
apró veronika |
„fényes
veronika” mellett/helyett, „ugari veronika”, „városi veronika” helyett |
Soó – Máthé
1938, Csathó és mtsai. 2011 |
A
tükörfordított „fényes veronika” név nem találó, sőt, a növényt pl. a vele
gyakran együtt előforduló, nála határozottabban „fényesebb” perzsa
veronikával (V. persica) összevetve
még félrevezető is lehet. |
Orobanche |
szádor |
„vajvirág”
helyett/mellett, „szádorgó” helyett/mellett, „vajfű” helyett |
Wagner 1903,
Nagylaki 1942, Csathó – Balogh 2008, társnévként: Csapody
– Priszter 1966, Priszter 1998 |
Különleges,
egyedi hangzású név. |
Orobanche cernua |
sziki szádor |
„bókoló
vajvirág” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Találóbb
név. |
Orobanche alsatica |
kocsordfojtó szádor |
„elzászi
szádor”, „elzászi vajvirág”, „ernyősfojtó szádorgó” helyett |
Csathó és mtsai.
2009 |
A
tükörfordított változatnál a növény felismerhetőségét inkább segítő, jobb
hangzású név. |
Plantago intermedia |
iszapútifű |
„sokmagvú útifű”
helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Egyszerűbb
név. A növény leggyakrabban magyar név nélkül szerepel. (syn.: Plantago
uliginosa, P. major subsp. intermedia) |
Papaver albiflorum |
fehér mák |
„fehér bujdosó
mák” helyett |
Priszter 1998 |
A
taxon szinte kizárólag magyar név nélkül szerepel. (syn.:
Papaver dubium subsp. albiflorum) |
Cardaria draba |
koshomlok |
„útszéli zsázsa”
helyett/mellett |
Priszter 1998,
Bagi 2008 |
Népi
név, amely a taxon külön nemzetségbe sorolására is utal. |
Thlaspi kovatsii subsp. schudichii |
sátorhegyi tarsóka |
„Schudich-tarsóka”
helyett |
Bagi 2008,
Csathó és mtsai. 2009 |
Hangzásában
és szerkezetében magyarosabb név. |
Arabis auriculata |
füles ikravirág |
„egyenes
ikravirág” helyett |
Jávorka 1962,
Jávorka – Csapody 1975 |
A
szintén tükörfordított (syn.: Arabis recta) „egyenes ikravirág”-nál találóbb név. |
Rorippa austriaca |
réti kányafű |
„osztrák
kányafű” mellett/helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
A
növény egyik jellemző élőhelytípusára utaló (mocsári és sziki rétek),
találóbb név. |
Rorippa sylvestris |
útszéli kányafű |
„erdei kányafű”
helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Nem
erdei faj. |
Rorippa kerneri |
sziki kányafű |
„Kerner-kányafű”
helyett |
Jávorka –
Csapody 1965, Borhidi – Sánta 1999, Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008 |
Egyszerűbb,
mind hangzásában, mind szerkezetében magyarosabb, a növény jellegzetességére
– élőhelyére – utaló név, amely korábbi forrásokban is gyakran szerepel. |
Malcolmia africana |
afrikai szegecsfű |
„afrikairepcsény”
helyett |
Priszter 1998,
Balogh és mtsai. 2004 |
Egyszerűbb
szerkezetű név. |
Erysimum wittmannii |
halvány repcsény |
„halványsárga
repcsény”, „Wittmann-repcsény” helyett |
Priszter 1998,
Bagi 2008 |
Egyszerűbb
névváltozat. |
Aldrovanda vesiculosa |
kandicshínár |
„aldrovanda”,
„vízikerék” helyett |
Csathó – Balogh
2008, társnévként: Király 2009 |
A
névjavaslat a faj életmódjára utal (kandics: apró evezőlábú rák). |
Viola mandschurica |
mandzsu ibolya |
|
Balogh 2011 ined., Csathó és mtsai. 2011 |
Debrecen
környékén újonnan megtalált jövevényfaj. (Korábban magyar név nélkül szerepelt.) |
Tamarix |
vasvessző |
„tamariska”
helyett/mellett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Jó
hangzású, találó, népi eredetű név, a magyarított változatnál előnyösebb.
(Szilágyi László – szóbeli közlés.) |
Hypericum perforatum |
likacsos orbáncfű |
„lyuggatottlevelű
orbáncfű”, „közönséges orbáncfű”, „lyukaslevelű orbáncfű” helyett |
Csathó és mtsai. 2012 |
A
„közönséges”-nél egyedibb, akár a növény felismerhetőségét (gyógynövény!) is
jobban segítő faji jelző, a „lyuggatottlevelű”-nél és a „lyukaslevelű”-nél
pedig egyszerűbb, rövidebb alak. |
Galatella villosa |
gyapjas gerebcsin |
„gyapjas
őszirózsa” mellett |
Jávorka –
Csapody 1975, társnévként: Priszter 1998, Simon 2002, Bagi 2008, Király 2009 |
Ha
a korábbi Aster nemzetség
felosztását elfogadjuk, úgy az előálló Galatella
nemzetségre érdemes visszahozni a régi népi „gerebcsin” kifejezést. A népi
név („gerepcsin”, „terepcsin” alakokban) főleg a Hortobágy környékéről
ismert, a tágabban vett Aster
nemzetség fajaira volt használatos (Hosszú 1988). (syn.:
Aster oleifolius) |
Galatella linosyris |
arany gerebcsin |
„aranyfürt”
mellett |
társnévként:
Priszter 1998, Bagi 2008 |
Lásd
előbb. (syn.: Aster
linosyris) |
Galatella punctata |
réti gerebcsin |
„réti őszirózsa”
mellett, „pettyegetett gerebcsin”, „pettyegetett őszirózsa” helyett |
Soó – Máthé
1938, Csathó és mtsai. 2012, társnévként: Király
2009 |
Lásd
előbb. Így az F3 ÁNÉR-kategória megnevezésére az egyszerű „gerebcsines” kifejezést javasoljuk, vö. „cickórós” (F1b
kategória). (syn.: Aster sedifolius subsp. sedifolius,
A. punctatus) |
Galatella cana |
molyhos gerebcsin |
„molyhos
őszirózsa” mellett, „pöszke gerebcsin” helyett |
társnévként:
Simon 2002, „Molyhos Gerebcsin”: Cserey 1906 |
Lásd
előbb. (syn.: Aster canus, A. sedifolius subsp. canus) |
Filago vulgaris |
parlagi penészvirág |
„német
penészvirág” helyett/mellett |
Csathó és mtsai.
2011 |
A
korábban használt tudományos név (F.
germanica) tükörfordításán alapuló változatnál találóbb alak. |
Filago minima |
vékony penészvirág |
„hegyi
penészvirág” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Találóbb
név. |
Inula germanica |
hengeres peremizs |
„hengeresfészkű
peremizs” helyett |
Jávorka 1924–25,
Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998 |
Rövidebb,
egyszerűbb név. (Vö. „hengeres vasvirág”.) |
Ambrosia artemisiifolia |
parlagfű |
„ürömlevelű
parlagfű” helyett/mellett |
Ujvárosi 1951,
1957, 1973, Priszter 1998, Bagi 2008 |
Az
„ürömlevelű parlagfű” név körülményes, szóban szinte nem is használt. |
Xanthium strumarium |
bojtorjános szerbtövis |
„bojtorjánszerbtövis”
helyett |
Jávorka 1924–25,
Soó – Máthé 1938, Király 2009 |
Az
összetett kifejezésnek számító „bojtorjánszerbtövis” név komoly hibaforrást
jelent, rendszeresen szerepel helytelenül, különírtan a forrásokban. |
Bidens frondosus |
fekete farkasfog |
„feketetermésű
farkasfog”, „feketés farkasfog”, „feketéllő farkasfog” helyett |
Csathó – Balogh
2008 |
Rövidebb,
egyszerűbb, jobb hangzású név. |
Tanacetum corymbosum |
sátoros varádics |
„sátoros
margitvirág” helyett/mellett |
Király 2009,
Csathó és mtsai. 2009 |
A
mai rendszertani felosztásnak jobban megfelelő név. |
Tanacetum parthenium |
őszi varádics |
„őszi
margitvirág” helyett/mellett |
Király 2009,
Csathó és mtsai. 2009 |
A
mai rendszertani felosztásnak jobban megfelelő név. |
Leucanthemella
serotina |
tiszaparti margitvirág |
„tiszaparti
késeimargitvirág” helyett |
Soó – Kárpáti
1968, Bagi 2008 |
A
korábbi Chrysanthemum nemzetség
felbontását a magyar nevezéktannak is célszerű követnie. |
Arctium lappa |
nagy bojtorján |
„közönséges
bojtorján” mellett/helyett |
Soó – Máthé
1938, Ujvárosi 1957, 1973, Pázmány 1983, társnévként: Jávorka 1924–25, Rápóti
– Romváry 1977, Priszter 1998 |
Rövidebb,
használhatóbb név. A „nagy” faji jelző a népi növénynévadástól sem idegen. |
Cirsium vulgare |
lándzsás aszat |
„közönséges
aszat” helyett |
Jávorka 1924–25,
1962, Jávorka–Csapody 1975, Pázmány 1983, Csathó – Balogh 2008 |
A
faj esetében a tükörfordított „közönséges” jelző a nála „közönségesebb” Cirsium arvense – mezei aszat – miatt
nem szerencsés. |
Centaurea trinervia |
mezőségi imola |
„orosz imola”
helyett |
Molnár V. 2003 |
A
Kárpát-medencei előfordulási helyére utaló, jó hangzású név. |
Sonchus arvensis subsp. uliginosus |
réti csorbóka |
|
Csathó és mtsai.
2011 |
A
taxon magyar név nélkül szerepel a szakirodalomban. |
Crepis rhoeadifolia |
büdös zörgőfű |
„pipacslevelű
zörgőfű” helyett |
Bagi 2008,
Csathó és mtsai. 2009 |
A
faj fontosabb bélyege az erős, jellegzetes szaga. (Vö. „nehézszagú zörgőfű” –
Jávorka 1962.) |
Crepis setosa |
sertés zörgőfű |
„serteszőrű
zörgőfű” helyett |
Jávorka 1924–25,
Ujvárosi 1957, 1973, Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998 |
A
rövidebb név sem érthető félre – a különírás miatt. |
Pyrola minor |
kis körtike |
„kisebb körtike”
helyett |
Jávorka 1924–25,
Soó – Kárpáti 1968, Priszter 1998, Bagi 2008 |
Egyszerűbb
név. |
Thesium kernerianum |
királykői zsellérke |
„Kerner-zsellérke”
helyett |
Opriş 1976 |
Egyszerűbb,
magyarosabb szerkezetű és hangzású név. |
Thesium dollineri |
ugari zsellérke |
„vetési
zsellérke” mellett/helyett |
Jávorka 1924–25,
Ujvárosi 1957, 1973, társnévként: Priszter 1998 |
Találóbb,
egyedibb névváltozat. Vö. „főleg ugarokon” (Jávorka 1924–25). |
Silene bupleuroides |
gór habszegfű |
„termetes
habszegfű” helyett |
Jávorka 1924–25,
Soó – Kárpáti 1968, Jávorka – Csapody 1975 – az utóbbinál első helyen „gór
sziléne” néven |
A
„gór” régi magyar szó, jelentése: „hosszú (lábú)” (vö. pl. górcső), a növény
és – különösen – a virág megnyúlt alkatára utal. |
Petrorhagia saxifraga |
kőtörő aszúszegfű |
„kőtörőszegfű”
helyett/mellett |
Priszter 1998,
Király 2009 |
A
növény rendszertani helyére inkább utaló névalak. |
Petrorhagia prolifera |
homoki aszúszegfű |
„aszúszegfű” helyett |
Király 2009,
társnévként: Priszter 1998 |
Találó,
a rendszertani besorolást is jobban tükröző név. |
Dianthus callizonus |
királykői szegfű |
„koronás szegfű”
helyett/mellett |
Molnár V. 2003,
Bagi 2008, társnévként: Priszter 1998 |
Találóbb
név. |
Myosoton aquaticum |
lágyhúr |
„vízicsillaghúr”
helyett |
Priszter 1998,
Bagi 2008, társnévként: Jávorka 1924–25 |
Egyszerűbb
szerkezetű, rövidebb, találó név. |
Stellaria graminea |
réti csillaghúr |
„pázsitos
csillaghúr” mellett/helyett |
Király 2009,
Csathó és mtsai. 2011 |
A
növény jellemző élőhelyére utaló (mezofil rétek),
találóbb név. |
Cerastium tenoreanum |
prémes madárhúr |
„Tenore-madárhúr”
helyett |
Csathó és mtsai.
2009 |
Hangzásában
és szerkezetében magyarosabb, találó név. (syn.: Cerastium brachypetalum subsp. tenoreanum) |
Cerastium
brachypetalum |
ugari madárhúr |
„kisszirmú
madárhúr” helyett/mellett |
Király 2009,
Csathó és mtsai. 2011 |
A
tükörfordított névnél jobb hangzású és találóbb névváltozat. |
Cerastium
brachypetalum subsp. tauricum |
mirigyes madárhúr |
„kisszirmú
madárhúr” helyett |
Csathó és mtsai.
2009 |
Az
alfaj magyar megnevezésére alkalmas név. |
Cerastium fontanum
subsp. vulgare |
réti madárhúr |
„forrásmenti
madárhúr” helyett |
Soó – Kárpáti
1968, Priszter 1998, Bagi 2008 |
A
„forrásmenti madárhúr” félrevezető név, amely a taxon alfaji rangra való
átsorolásából származik. |
Cerastium
semidecandrum |
homoki madárhúr |
„békamadárhúr” helyett |
Király 2009,
Csathó és mtsai. 2011, társnévként: Priszter 1998, Bagi 2008 |
A
„béka-” előtag szinte kivétel nélkül csak vízi, vízparti növényeknél fordul
elő, így ennél az elsősorban homoki szárazgyepekre jellemző fajnál az kevésbé
szerencsés. |
Cerastium banaticum |
bánsági madárhúr |
|
Csathó és mtsai.
2009 |
A
faj általában magyar név nélkül szerepel. |
Sagina |
mohafű |
„zöldhúr”
mellett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Találó,
népi eredetű növénynév. Így pl.: S.
procumbens heverő mohafű
(„heverő zöldhúr” helyett), S. subulata
szálkás mohafű („szálkás zöldhúr”
helyett). |
Paronychia cephalotes |
ezüstaszott |
„ezüstvirág” helyett/mellett |
Jávorka –
Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968 |
Sokkal
egyedibb, ízesebb név. |
Chenopodium wolffii |
tordai libatop |
|
Priszter 1998,
Csathó és mtsai. 2009 |
A
faj gyakran szerepel magyar név nélkül. |
Cycloloma
atriplicifolia |
fövenylaboda |
„labodalevelű
szárnyaslibatop” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Egyszerűbb,
használhatóbb név. |
Amaranthus bouchoni |
francia disznóparéj |
„Bouchon-disznóparéj”
helyett |
Csathó és mtsai.
2009 |
A
zárójelbe tett név kiejtése egy magyar anyanyelvű számára nem egyértelmű. |
Amaranthus blitoides |
henye disznóparéj |
„labodás
disznóparéj” mellett/helyett |
Ujvárosi 1951,
1957, 1973 |
A
növény jellegzetes heverő szárára utaló, találóbb névváltozat. |
Primula auricula subsp.
hungarica |
cifra kankalin |
„medvefül-kankalin”
helyett |
Priszter 1998,
Simon 2002, Bagi 2008 |
A
tudományos névre utaló változatnál találóbb név. |
Cortusa matthioli |
nyakperecfű |
„nyakperec”
helyett |
Jávorka 1924–25,
Jávorka – Csapody 1975, Pázmány 1983 |
A
„nyakperec” alak túlságosan is általános értelmű. |
Armeria |
istác |
„pázsitszegfű”
helyett |
Jávorka 1924–25,
Jávorka – Csapody 1975, Soó – Kárpáti 1968, Bagi 2008, „istácz”:
Wagner 1903 |
Rövidebb,
egyedibb, ízesebb név, mely rendszertani szempontból sem félrevezető. Így Armeria elongata magas istác („magas pázsitszegfű” helyett). |
Rumex obtusifolius subsp. sylvestris |
ligeti lórom |
|
Csathó és mtsai.
2011 |
Az
alfaj többnyire magyar név nélkül szerepelt. |
Polygonum s.str. |
porcfű |
szűkebben vett
„keserűfű” helyett, tágabban vett „porcsinkeserűfű” helyett |
Csathó – Balogh
2008, Bagi 2008, a Polygonum aviculare-nél
társnévként: Jávorka 1924–25, Rápóti – Romváry 1977 |
Egyszerű,
találó, különböző változataiban elterjedt népi név, amely jól kifejezi az új
rendszertani felosztást is. Így: P. arenarium homoki porcfű
(„homoki keserűfű” helyett); P. bellardii
Kitaibel-porcfű („Kitaibel-keserűfű”
helyett); P. graminifolium pázsitlevelű porcfű („pázsitlevelű
keserűfű” helyett); P. arenastrum taposott porcfű („taposott
porcsinkeserűfű” helyett); P. rurivagum
vidéki porcfű („vidéki
porcsinkeserűfű” helyett), P. aviculare
útszéli porcfű („porcsinkeserűfű”
helyett – ez a név is a „porc”-ra utal –, „madárkeserűfű” helyett). |
Fallopia |
folyóka |
„keserűfű”
helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
A
családnak, különösképpen pedig az egykori tágabban értelmezett, mára felbontott
keserűfű (Polygonum) nemzetség
tagjainak magyar (és tudományos) nevezéktana igen bonyolult. Mi a népi
eredetű „folyóka” név felelevenítésével tennénk kísérletet az előállt helyzet
orvoslására. A „folyóka(fű)” név eredetileg az apró
szulák (Convolvulus arvensis)
mellett más „folyó” növényfajokra is vonatkozott (Hosszú 1988), Jávorka
(1924–25) művében a „folyóka” a Fallopia
(„Fagopyrum”) convolvulus egyik társneveként szerepel. |
Fallopia dumetorum |
sövényfolyóka |
„sövénykeserűfű”
mellett, „sövénypohánka” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Lásd
előbb. |
Fallopia convolvulus |
szulákfolyóka |
„szulákkeserűfű”
mellett, „(ugari) szulákpohánka” helyett |
Csathó és mtsai.
2011, „folyóka” – társnévként: Jávorka 1924–25 |
Lásd
előbb. |
Fallopia
× bohemica |
korcs japánkeserűfű |
„hibrid
japánkeserűfű”, „cseh óriáskeserűfű” helyett |
Csathó – Balogh
2008, Bagi 2008 |
A
„hibrid” idegen eredetű, nem magyaros hangzású szó. |
Urtica urens |
apró csalán |
„kis csalán”
mellett/helyett |
Wagner 1903,
Ujvárosi 1957, Priszter 1998, Bagi 2008, Király 2009 |
Hangtani
szempontból is megfelelőbb alak. |
Urtica kioviensis |
lápi csalán |
„kúszó csalán”
helyett |
Farkas 1999,
Csathó – Balogh 2008 |
A
faj jellegzetesebb tulajdonságát fejezi ki. |
Corylus maxima |
csöves mogyoró |
„óriás mogyoró”
helyett |
Wagner 1903,
Jávorka – Csapody 1975, Priszter
1998, Simon 2002 |
A
tükörfordítottnál találóbb névváltozat. |
Carpinus betulus |
gyertyán |
„közönséges
gyertyán” helyett |
Priszter 1998 |
A
keleti gyertyán ritkasága miatt a név nem félrevezető. |
Salix triandra |
mandulafűz |
„mandulalevelű
fűz” helyett |
Bagi 1998, 2008,
Priszter 1998, Bartha 1999 |
Rövidebb,
egyszerűbb név. |
Salix cinerea |
rekettyefűz |
„hamvas fűz”
mellett/helyett |
Jávorka –
Csapody 1965, Bartha 1999 |
Régi,
elterjedt népi név. |
Salix rosmarinifolia |
serevényfűz |
„cinegefűz”
mellett |
Csathó és mtsai.
2011, társnévként: Priszter 1998, Simon 2002, Király 2009 |
A
„serevény” régi népi kifejezés, „sűrű, tüskés bozót”, „fiatal, sűrű erdő”
jelentéssel, illetve a jelen fűzfajra használt népi név (Hosszú 2002). Vö.
még: „serevényseprű”: „serevényfűzből kötött seprű” (Hosszú 2002). |
Vallisneria |
csavarhínár |
„vallisznéria”
helyett |
Priszter 1998 |
Magyar
kifejezés. |
Triglochin maritimum |
sziki kígyófű |
„tengerparti
kígyófű” helyett |
Bagi 2008,
„sziki hutsza”: Wagner 1903, Jávorka – Csapody 1975 |
(Legalább
is hazai viszonylatban) találóbb. |
Colchicum bulbocodium |
tavaszi kikerics |
„egyhajúvirág”
mellett, „tavaszi egyhajúvirág” helyett |
Csathó és mtsai. 2012 |
Amennyiben
a faj új rendszertani besorolását elfogadjuk, úgy ez a megfelelőbb név. (syn.: Bulbocodium vernum) |
Asphodelus albus |
genyőte |
„királyné-gyertyája”
helyett/mellett, „királyné gyertyája”, „(fehér) aszfodélusz” helyett |
Jávorka 1962,
Jávorka – Csapody 1975, Csathó – Balogh 2008, Bagi 2008 |
Rövid,
magyaros hangzású név (pl. genyőtés cseres-tölgyesek). Már Kitaibel is
gyűjtötte „genyét” és „genyőte” alakban (Molnár V. 2007). |
Gagea lutea |
erdei tyúktaréj |
„sárga
tyúktaréj” helyett |
Wagner 1903, Soó
– Máthé 1938, Csathó és mtsai. 2009 |
A
tükörfordított faji jelzőnél az élőhelyre utaló névváltozat találóbb, hiszen
a nemzetség összes hazai faja sárga virágú. |
Gagea villosa |
ugari tyúktaréj |
„vetési
tyúktaréj” helyett, mellett |
Wagner 1903, Soó
– Máthé 1938, Ujvárosi 1957, 1973, Jávorka – Csapody
1975, társnévként: Priszter 1998 |
Találóbb,
egyedibb, jó hangzású név. |
Gagea szovitsii |
pusztai tyúktaréj |
„Szovits-tyúktaréj”
helyett |
Bagi 2008,
Király 2009 |
Hangzásában
és szerkezetében magyarosabb, hangtanilag megfelelőbb név. |
Fritillaria meleagris |
kotuliliom |
„kockás kotuliliom”, „kockásliliom”
mellett, „mocsári kockásliliom” helyett |
társnévként:
Priszter 1998, Farkas 1999, Bagi 2008, „koczkás kotu-liliom”: Wagner 1903 |
A
kevésbé ismert „kotu” kifejezést is felelevenítő, jó hangzású név, amely
társnévként rendszerint szerepel a forrásokban. |
Prospero paratethycum |
pusztai csillagvirág |
„balkáni
csillagvirág”, „békési csillagvirág” helyett |
Csathó és mtsai.
2009 |
Jellegzetes
– a rokonsági körben szokatlan – élőhelyére (ürmöspuszták) utaló név. |
Scilla spetana |
nadapi csillagvirág |
„Speta-csillagvirág”
helyett |
Priszter 1998,
Bagi 2008 |
Hangzásában
és szerkezetében magyarosabb név. |
Ornithogalum |
sárma |
„madártej”
helyett |
Jávorka 1924–25,
1962, Soó – Kárpáti 1968, Jávorka – Csapody 1975, Király 2009 |
„...keletről hozott sarana
szavunk az egész nyelvterületen tovább él az Ornithogalum genusnév hivatalos magyar neveként, mint sárma. (A madártej fölösleges tükörfordítás.)” (Rab 1995). Így: O. boucheanum
kónya sárma; O. × degenianum Degen-sárma; O. sphaerocarpum gömbtermésű
sárma; O.
pyramidale nyúlánk sárma; O. orthophyllum pusztai sárma; O. pannonicum
üstökös sárma; O. refractum csilláros sárma; O.
umbellatum ernyős sárma. |
Asparagus officinalis |
nyúlárnyék |
„spárga”
mellett, „közönséges spárga” helyett/mellett |
Ujvárosi 1951,
1957, a nemzetségnél társnévként: Jávorka 1924–25, Király 2009 |
A
„nyúlárnyék” az 1500-as évektől adatolható régi magyar név, amely a
nyelvjárásokban ma is sokfelé használatos (Rácz 2010), a „spárga” viszont a
görög eredetű latin „asparagus” szintén régi
magyarított alakja, amely Rácz (2010) szerint az olasz nyelven keresztül került
a magyarba. |
Ruscus hypoglossum |
nyelves csodabogyó |
„lónyelvű
csodabogyó” helyett |
Wagner 1903 |
A
„lónyelvű” faji jelző a tudományos név téves fordításából ered. |
Iris spuria |
fátyolos nőszirom |
„korcs nőszirom”
helyett |
Priszter 1998, Farkas
1999, Csathó – Balogh 2008 |
A
„korcs nőszirom” a kevésbé találó tudományos név tükörfordítása. |
Cypripedium calceolus |
boldogasszony-papucsa |
„papucskosbor”,
„rigópohár” helyett/mellett, „erdei papucskosbor”, „cipőcím” helyett |
Jávorka 1962,
Opriş 1976, Csathó – Balogh 2008, „boldog asszony papucsa” – társnévként:
Jávorka 1924–25, „Boldogasszony papucsa” – társnévként: Soó – Kárpáti 1968,
Priszter 1998, Simon 2002 |
A
magyarság ősi Boldogasszony-kultusza számos népi növénynévben is megnyilvánul
(boldogasszony-ága, Boldogasszony csepegtette fű, boldogasszony-csipkéje,
boldogasszonyfű, boldogasszony-haja, boldogasszony-káposztája,
boldogasszony-lapu, boldogasszony-levél, boldogasszony-menta,
boldogasszony-palástja, boldogasszony-rózsa, boldogasszony-szilva, boldogasszony-tenyere,
boldogasszony-tövise stb.). A hazai vadon termő
fajok közül egyedül a boldogasszony-papucsának hivatalos neve őrzi ezt. A
kifejezés mindenképpen megtartandó. |
Hammarbya paludosa |
tőzegkosbor |
„tőzegorchidea”,
„lápi tőzegorchidea” és „fiókás tőzegorchidea” helyett |
Csathó és mtsai.
2009, társnévként: Bagi 2008 |
Az
„orchidea” idegen eredetű és hangzású szó, hazai fajoknál következetesen nem
fordul elő. |
Dactylorhiza viridis |
zöld ujjaskosbor |
„zöldike”
helyett/mellett, „zöldike ujjaskosbor” helyett |
Csathó és mtsai.
2009 |
A
növény új rendszertani besorolásának inkább megfelelő név. |
Dactylorhiza maculata
subsp. transsilvanica |
erdélyi ujjaskosbor |
|
társnévként:
Molnár V. 2011 |
Ezt
a bizonytalan rendszertani értékű alakot is érdemes külön magyar névvel
illetni. |
Dactylorhiza fuchsii subsp. sooana |
Soó-ujjaskosbor |
„Soó erdei
ujjaskosbora” helyett |
Bagi 2008,
Csathó és mtsai. 2009 |
A
magyar növénynévadási szokásoknak jobban megfelelő név. |
Neotinea |
sömöröskosbor |
„pettyeskosbor”
helyett/mellett, a tágabban vett „kosbor” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Az
újabban elkülönített nemzetséget érdemes külön magyar névvel illetni. Az
egyedibb volta miatt talán a „sömöröskosbor” az előnyösebb alak. |
Neotinea tridentata |
tarka sömöröskosbor |
„tarka kosbor”,
„tarka pettyeskosbor” helyett/mellett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Lásd
előbb. |
Neotinea ustulata |
pettyes sömöröskosbor |
„sömörös
kosbor”, „sömörös pettyeskosbor” helyett/mellett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Lásd
előbb. |
Neotinea ustulata subsp. ustulata |
tavaszi sömöröskosbor |
|
Csathó és mtsai.
2011 |
A
taxon korábban magyar név nélkül szerepelt. |
Neotinea ustulata subsp. aestivalis |
nyári sömöröskosbor |
|
Csathó és mtsai.
2011 |
A
taxon korábban magyar név nélkül szerepelt. |
Neotinea ×
dietrichiana |
korcs sömöröskosbor |
|
Csathó és mtsai.
2011 |
A
taxon korábban magyar név nélkül szerepelt. (Neotinea tridentata × ustulata) |
Anacamptis |
agárkosbor |
tágabban vett „kosbor” helyett, „vitézvirág”,
„sisakoskosbor” és „csuklyáskosbor” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Az
új rendszertani felosztással előállt tágabban értelmezett Anacamptis nemzetség magyar
megnevezésére több próbálkozás is született az elmúlt években. Mi az
„agárkosbor” fajnév nemzetségnévként való használatára teszünk most
javaslatot. Mellette szól, hogy egy rövid, használható, ráadásul hagyományos
alak (vö. még pl. „agármony”, „agárfű”, „ebmonyfű”, „ebkosbor”, „rókamony”
alakok), amelynél a szükséges egybeírás sem zavaró. |
Anacamptis palustris subsp.
palustris |
mocsári agárkosbor |
„mocsári kosbor”
mellett, „mocsári sisakoskosbor” és „mocsári csuklyáskosbor” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Lásd
előbb. |
Anacamptis palustris subsp.
elegans |
pompás agárkosbor |
„pompás kosbor”
mellett, „pompás sisakoskosbor” és „pompás csuklyáskosbor” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Lásd
előbb. |
Anacamptis pyramidalis |
nemes agárkosbor |
„vitézvirág”
mellett, „tornyos sisakoskosbor” és „tornyos vitézvirág” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Lásd
előbb. |
Anacamptis morio |
törpe agárkosbor |
„agárkosbor”
mellett, „agár sisakoskosbor” és „agárcsuklyás-kosbor” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Lásd
előbb. |
Anacamptis coriophora |
poloskaszagú agárkosbor |
„poloskaszagú
kosbor” mellett, „poloskaszagú sisakoskosbor” és „poloskaszagú
csuklyáskosbor” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Lásd
előbb. |
Anacamptis × timbalii |
Timbal-agárkosbor |
„Timbal-kosbor”
mellett |
Csathó és mtsai.
2011 |
Lásd
előbb. (Anacamptis coriophora × palustris subsp. palustris) |
Anacamptis ×
ticinensis |
korcs agárkosbor |
|
Csathó és mtsai.
2011 |
Lásd
előbb. A taxon korábban magyar név nélkül szerepelt. (Anacamptis coriophora × pyramidalis) |
Carex divulsa
subsp. leersii |
tölgyessás |
„tölgyes sás”
helyett |
Bagi 2008,
Csathó és mtsai. 2009 |
A
névben szereplő „tölgyes” faji jelző nem melléknév, hanem a termőhelyet
kifejező főnév, ezért egybeírandó. |
Carex pilosa |
bükksás |
„bükkös sás”
helyett |
Csathó – Balogh
2008 |
A
„bükkös sás” egyébként is egybeírandó lenne (lásd előző faj), ez a változat
azonban rövidebb, egyszerűbb. |
Bromus commutatus |
réti rozsnok |
„bókoló rozsnok”
mellett/helyett |
Soó – Máthé
1938, Csathó és mtsai. 2011 |
Találóbb
név. |
Festuca pseudovina |
veresnadrágcsenkesz |
„sovány
csenkesz” és „sziki csenkesz” helyett |
„veresnadrág-csenkesz”:
Csathó – Balogh 2008 |
A
„veresnadrág” régi, általánosan elterjedt népi kifejezés. |
Poa humilis |
hamvas perje |
„kéklő perje” és
„sziki perje” helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
A
fajra leggyakrabban alkalmazott „kéklő perje” név a „kékperje” (Molinia) nemzetségnévhez való
hasonlóság miatt nem szerencsés, a „sziki perje” elnevezés pedig a faj
esetében félrevezető. |
Poa angustifolia |
szálas perje |
„karcsú perje”,
„keskenylevelű perje” helyett |
Bagi 2008,
Csathó és mtsai. 2009 |
A
„karcsú perje” név a rokon „sovány perje” miatt könnyen téveszthető. A
tükörfordított „keskenylevelű” jelző pedig túlságosan hosszú szó. |
Agropyron pectiniforme |
taréjos búzafű |
„taréjos
tarackbúza” helyett |
Soó – Kárpáti
1968, Jávorka – Csapody 1975, Priszter 1998 |
Elterjedt
név, amely a növény újabb, külön nemzetségbe való sorolását is kifejezi. |
Pholiurus pannonicus |
tőrfű |
„kígyófark”
mellett/helyett, „magyar kígyófark” helyett |
Jávorka 1924–25,
Csathó és mtsai. 2011, „magyar tőrfű”: Wagner 1903 |
Találó
név. A „kígyófark” megnevezés a hasonló „kígyófű” (Triglochin) névvel való keverhetőség miatt sem túl szerencsés –
amely ráadásul szintén szikeseken is előforduló növényt jelöl. |
Agrostis stolonifera |
fehér tippan |
„tarackos
tippan” helyett |
Jávorka 1962,
Soó – Kárpáti 1968, Simon 2002, Bagi 2008 |
Találóbb
név. |
Phleum phleoides |
karéjos komócsin |
„sima komócsin”
mellett/helyett |
Csathó és mtsai.
2011, „karélyos lóperje”: Soó – Máthé 1938 |
A
növény jellegzetességére inkább utaló, találóbb név. |
Crypsis |
bajuszfű |
„bajuszpázsit”
helyett |
Csathó és mtsai.
2011 |
A
Crypsis (bajuszpázsit) és Heleochloa (bajuszfű) nemzetségek
összevonásával előállt tágabban vett nemzetségre a rövidebb, egyszerűbb
magyar nevet érdemes alkalmazni. |
Crypsis aculeata |
búbos bajuszfű |
„bajuszpázsit”
mellett/helyett, „búbos bajuszpázsit” helyett, „hegyes bajuszpázsit” helyett |
Wagner 1903,
Csathó és mtsai. 2011, „búbos bajuszpázsit”: Bagi
2008, társnévként: Priszter 1998 |
A
növény mai rendszertani besorolásának megfelelő, találó, egyedibb név. |
Digitaria sanguinalis |
pirók ujjasmuhar |
„pirók-ujjasmuhar”
helyett |
Soó – Kárpáti
1968, Priszter 1998 |
A
„pirók” nem főnév, hanem melléknév (a népi kifejezés jelentése vöröses,
pirosas), így a név kötőjel nélkül, két szóba írandó. |
Chrysopogon gryllus |
sikárfű |
„élesmosófű”
mellett, „éles sikárfű” helyett |
Csathó és mtsai.
2011, társnévként: Priszter 1998, Bagi 2008, „éles sikárfű”: Király 2009 |
Mind
a „sikárfű”, mind az „élesmosófű” megtartandó népi gyökerű név, azonban a
kettő közül a hangfestő „sikárfű” a rövidebb és használhatóbb alak. |
Irodalom
Bagi I. (1998): A
zárvatermő növények rendszerének kompendiuma. – JATEPress, Szeged. 146 pp.
Bagi I. (2008): Zárvatermő
növények adattára. – Juhász Nyomda, Szeged. 277 pp.
Bagi I. – Csathó A. I. (2012): Egy
kézirat margójára: Timár Lajos – Népies növénynevek a Tiszamentéről. –
Kézirat, Szeged–Battonya. 29 pp.
Balogh
L. – Dancza I. – Király G. (2004): A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke
és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. – Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi
Hivatalának tanulmánykötetei 9. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
pp. 61–92.
Bartha D. (1999): Magyarország
fa- és cserjefajai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. 301 pp.
Borhidi A. – Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös
könyv Magyarország növénytársulásairól 1–2. – A KöM Természetvédelmi
Hivatalának Tanulmánykötetei 6. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
362+404 pp.
Csapody I. (2010): Flora
parva Tatrensis. – Kis tátrai flóra.
– Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet, Sopron.
53 pp.
Csapody V. – Priszter Sz. (1966): Magyar növénynevek szótára. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 301 pp.
Csathó A. I. (2006): Gondolatok
a magyar növénynevezéktanról. – In: VI.
MÉTA-túra. – 2006. április 27-május 1.
– Kézirat, Vácrátót. pp.: 109–115.
Csathó A. I. – Balogh L. (2008):
Néhány
magyar növénynév-javaslat (A 200 éves Magyar Fűvész Könyv emlékére). – Kitaibelia 13 (1): 154.
Csathó A.
I. – Balogh L. – Bagi I.
(2009): Javaslatok
a Kárpát-medencei hajtásos növények magyar nevezéktanához. – In: VI. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. – 2009.
november 12-13. – Előadáskötet. –
Magyar Biológiai Társaság, Budapest. pp.: 209–222.
Csathó A. I. – Balogh L. – Bagi
I. (2011): Javaslatok
a Kárpát-medencei hajtásos növények magyar nevezéktanához II. – In: VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium.
– 2011. október 13-14. – Előadáskötet. – Magyar Biológiai
Társaság, Budapest. pp.: 115–122.
Csathó
A. I. – Balogh L. – Bagi I. (2012): Növénynév.hu. – Kitaibelia 17 (1): 86.
Csathó A.
I. – Balogh L. – Bagi I. (2013): Suggestions for Hungarian names
of the vascular plants of Carpathian Basin III. (Javaslatok
a Kárpát-medencei hajtásos növények magyar nevezéktanához III.). – In: "VIII. Kárpát-medencei Biológiai
Szimpózium – I. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia. – "VIII.
Carpathian Basin Biological Symposium – I. Sustainable development in the Carpathian Basin" international conference. – Absztraktkötet. – Book of Abstracts.
– Budapest, Hungary, November 21-23.,
2013. – Szent István Egyetem, Egyetemi Nyomda, Gödöllő. p.: 90.
Csathó A.
I. – Balogh L. – Bagi I. (2014): Növénynév.hu, kezdeményezés a magyar növénynevezéktan terén. –
In: Veszelszki Á. – Lengyel K. (szerk.):
Tudomány, technolektus,
terminológia. – A tudományok, szakmák
nyelve. – Budapest, Éghajlat Könyvkiadó. pp.:
267–278.
Farkas S. (szerk.) (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. 416 pp.
Horváth F. – Dobolyi Z. K. – Morschhauser T. – Lőkös L. –
Karas L. – Szerdahelyi T. (1995): Flóra
adatbázis 1.2. – Taxonlista és
attribútum-állomány. – MTA ÖBKI, Vácrátót. 267 pp.
Hosszú F. (szerk.) (1988): Új Magyar Tájszótár. – Második kötet. – E–J. – Akadémiai Kiadó,
Budapest. 1175 pp.
Hosszú F. (szerk.) (2002): Új Magyar Tájszótár. – Negyedik kötet. – N–S. – Akadémiai Kiadó,
Budapest. 1008 pp.
Jakab G. (szerk.) (2012): A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága. – A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei I. – Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas. 413 pp.
Jávorka S. (1924–25): Magyar
Flóra. – (Flora Hungarica). – Magyarország virágos és edényes virágtalan
növényeinek meghatározó kézikönyve. – Studium, Budapest. CII + 1307 pp.
Jávorka S. (1926): A
magyar flóra kis határozója. – Studium, Budapest. 324 + XLVII pp.
Jávorka S. (1962): Növényhatározó.
– II. kötet. – 3. kiadás. – Tankönyvkiadó, Budapest. 527 pp.
Jávorka S. – Csapody V. (1965): Erdő-mező virágai. – A magyar
flóra színes kis atlasza. – Negyedik, javított kiadás. – Mezőgazdasági
Kiadó, Budapest. 246 pp. + 120 tábla.
Jávorka S. – Csapody V. (1975): Iconographia florae partis austro-orientalis Europae Centralis. – Közép-Európa délkeleti részének flórája
képekben. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 73+XL+576 pp.
Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. – Magyarország
hajtásos növényei. – Határozókulcsok.
– Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 616 pp.
Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.) (2004): Özönnövények. – Biológiai inváziók Magyarországon. – A KvVM Természetvédelmi
Hivatalának Tanulmánykötetei 9. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
408 pp.
Molnár V. A. (2003): Növényritkaságok a Kárpát-medencében. – Rejtőzködő Kincseink. – Debreceni
Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen. 232 pp.
Molnár V. A. (2007): Kitaibel Pál élete és öröksége. –
Kitaibel Kiadó, Biatorbágy. 215 pp.
Molnár V. A. (szerk.) (2011): Magyarország orchideáinak atlasza. –
Kossuth Kiadó, Budapest. 504 pp.
Nagylaki K. (1942): Növénytani
szótár. – Lukács Sándor Könyvkiadó, Budapest. 351 pp.
Novák R. – Dancza I. – Szentey
L. – Karamán J. (szerk.) (2011): Az Ötödik
Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. – Vidékfejlesztési
Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi
Osztály, Budapest. 570 pp.
Opriş,
T. (1976): Csodálatos növényritkaságaink.
– Albatrosz Könyvkiadó, Bukarest. 202 pp. (Fordította: Szabados A.)
Pázmány D. (1983): Növényhatározó.
– Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca. 296 pp.
Priszter Sz. (1998): Növényneveink.
– A magyar és a tudományos növénynevek
szótára. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. 547 pp.
Rab J. (1995): Növényneveink története. – In: Járainé
Komlódi M. (szerk.): Pannon Enciklopédia.
– Magyarország növényvilága. –
Dunakanyar 2000, Budapest. pp.: 233–247.
Rácz J. (2010): Növénynevek
enciklopédiája. – Az elnevezések
eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. – Tinta Könyvkiadó,
Budapest. 812 pp.
Rápóti J. – Romváry V. (1977): Gyógyító növények. – Ötödik, átdolgozott és bővített kiadás. –
Medicina Könyvkiadó, Budapest. 511 pp.
Simon T. (2002): A
magyarországi edényes flóra határozója. – Harasztok – virágos növények. – 5. kiadás. – Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest. 976 pp.
Soó R. – Kárpáti Z. (1968): Növényhatározó II. – Tankönyvkiadó, Budapest. 846 pp.
Soó R. – Máthé I. (1938): A Tiszántúl flórája. – Magyar Flóraművek 2. – Debrecen. 192 pp.
Timár L. – Bagi I. – Csathó
A. I. (2014): Népies
növénynevek a Tiszamentéről. – Kitaibelia 19 (1): 156–172.
Ujvárosi M. (1951): Szántóföldi
gyomnövényeink. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 352 pp.
Ujvárosi M. (1957): Gyomnövények,
gyomirtás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 786 pp.
Ujvárosi M. (1973): Gyomnövények.
– Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 833 pp.
Wagner J. (1903): Magyarország
virágos növényei. – K. M. Természettudományi Társulat, Budapest. XXV + 241
pp. + LXVII tábla.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a következő személyeknek,
akik javaslatokkal, véleményekkel, ötletekkel vagy biztatással sokat segítették
munkánkat: Babai Dániel, Csathó András János, Csathó Kálmánné, Dancza István, Dusik Tibor,
Hegedűs Zoltán, Jakab Gusztáv, Lengyel Attila, Melecske
Zsuzsanna, Molnár Csaba, Molnár V. Attila, Molnár Zsolt, Novák Róbert, Pál
Róbert, Pifkó Dániel, Riezing
Norbert, Schmidt Dávid, Sramkó Gábor, Szalma László, Szilágyi László, Teleki
Balázs, Tóth István Zsolt, Ujházy Noémi, Varga Anna, Vidéki Róbert, Virók
Viktor és még sokan mások.
Összeállította:
Csathó András István1 – Balogh Lajos2 – Bagi István3
1Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
Szarvas, [email protected]
2Savaria Múzeum, Természettudományi
Tár, Szombathely, [email protected]
3SZTE Növénybiológiai Tanszék, Szeged, [email protected]
Utolsó frissítés: 2017. 10. 05.